A nyúlon túl

Tavaly 11 százalékkal nőtt 2010-hez képest a húsvéti édességek és ajándékcsomagok kiskereskedelmi forgalma a Nielsen adatai szerint. Így mintegy 3 milliárd forintnyi értékben és 850 tonnányi tömegben nassoltunk az ünnepi időszakban.

Különösen a csokifiguráktól népszerűek, a teljes fogyasztás 85 százalékárt felelősek a táblástól eltérő formájú csokik. Ezek közül is a nyúlforma az, ami úgy látszik, hogy jobban megindította a nyálelválasztásunkat, mint a kormányét a jegybanki tartalék - a csokinyuszi második éve vezeti a húsvéti édességek ranglistáját 39 százalékos részesedésével. Csak egy százalékponttal verte a csokitojást, de ez így is nagy szó, hiszen előtte 5 évig nem talált legyőzőre a letisztultabb, de viszonylag egyhangú formavilágú édesség.

Úgy tűnik, hogy igényünk van a változatosságra, mert emelkedett a húsvéthoz lazábban kapcsolódó kacsa, bárány és csibe formájú csokik értékesítése is.  Alapanyagok közt a tejcsokoládé előretörése figyelhető meg - míg 2004-ben az édességek kétharmada készült az olcsóbb nugátból, ma már ugyanez az arány a tejcsokik javára.

Meg kell jegyezni, hogy csokifigura nagyhatalomnak számítunk, mivel számos nagy cég itt gyártatja le az exportra szánt mennyiséget is. A Nestlé például közleményben tudatta, hogy idén 1300 tonnányi csokoládé figurával készült az ünnepekre, és külön kitértek arra is, hogy jó néhány figurát kézzel csomagolt egy 55 év átlagéletkorú nőkből álló csapat.

Sonkából is jól tartottuk magunkat tavaly, az európai adósságválság tombolása közben értékben és mennyiségben is többet vásároltunk, mint egy évvel előtte. Az 5 milliárd forint feletti sonkaforgalom 4 százalékos bővülést jelent, pedig a sonka átlagára egy százalékot még csökkent is egy év alatt. Mennyiségben is 5 százalékkal nőttek az eladások, ami összesen csaknem 3300 tonnát tesz ki.

Mind az édességeket, mind a sonkát döntően hiper- vagy szupermarketben vásárolják a hazai fogyasztók, elsősorban a hatékonyabb eladásösztönző eszközök és a szélesebb választék miatt.