Miben tudjuk lenyomni a világot?

Világviszonylatban nem vagyunk kövérek, olcsó a magyar Big Mac, magas a minimálbér, és arányaiban nálunk halnak meg rákban a legtöbben – többek között ezek is kiderülnek az Economist 2012-es kiadványából. A világ számokban című zsebkönyv több mint 200 különböző szempont alapján 190 országot rangsorol, a legkülönbözőbb területekről – földrajz, népesség, demográfia, üzleti élet – mutat be adatokat, és természetesen Magyarországot is elhelyezi globális ranglistán.

Húz az export, magas az adósság

Az Economist összeállításából kiderül, hogy míg Szlovákia, Szlovénia, Észtország és Csehország is ott van az első 60 között – tehát a mezőny első harmadában – az egy főre jutó GDP tekintetében, addig Magyarország nem. A legmagasabb vásárlóerőt alapul véve viszont jobbak vagyunk a cseheknél, a lengyeleknél és az észteknél is. A vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP-ben közvetlenül Szlovákia mögött állunk, az 55. helyen, holtversenyben a Holland Antillákkal és a Bahama-szigetekkel. A listát a Bermuda-szigetek vezeti, utána Katar áll, az Egyesült Államoknak csak a 13. hely jutott.

A forint 2011 márciusában a 27. leginkább alulértékelt valutának számított a Big Mac-index szerint. Míg Norvégiában 7,96 dollárba került egy Big Mac, addig nálunk mindössze 3,83 dollárba, Ukrajnában ugyanez 1,89, Hongkongban 1,90 dollárba került.

Magyarország a világ exportjának 0,63 százalékát adja, a finneket és Portugáliát is előzve a 37. legnagyobb exportőrnek számítunk. A 2010-es, a GDP 85,6 százalékát kitevő államadósságunk a 12. legrosszabbnak számított az OECD-országok körében, külső adósságunk – vagyis az idegen valutában visszafizetendő, nem az adott országban élőktől felvett hitel GDP-arányosan az ötödik, összegszerűen a 12. legnagyobb volt a világon, ha a fejlett országokat nem nézzük.

Gyorsan megy a cégalapítás

Míg állami kiadásaink GDP-arányosan a 16. legmagasabbak, az állam adóbevételeinek értéke a 9. legnagyobb, előttünk a listán főleg skandináv országok állnak. Gyakran elhangzik, hogy kiemelten sokan élnek hazánkban segélyből, a valóság ezzel szemben az, hogy a legnagyobb segélyezők toplistájára fel sem kerültünk.

A közhiedelemmel ellentétben nem számítunk agrárnagyhatalomnak sem, mezőgazdasági termelésünk sem a GDP százalékában, sem volumenben nincs az első harmincban. Ugyanígy nem kiugró az úgynevezett agyelszívás mértéke sem, Európában főleg Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát hagyják el a képzett szakemberek.

Magyarországon kimondottan gyorsan lehet céget alapítani, egy vállalkozás akár már négy nap alatt bejegyezhető, ezzel a 7. legjobbak vagyunk a világon. Ugyanez a művelet Brazíliában akár 120 napba is telhet, míg Suriname cégeit leggyorsabban – már ha ez a kifejezés egyáltalán értelmezhető ebben az esetben – 694 nap, azaz majdnem két év alatt jegyzik be.

Fogy a magyar

Hogy nem nálunk nő a leggyorsabban a népesség, nem meglepő. A listát Katar, az Arab Emírségek és Bahrein vezeti, ezekben az országokban évente több mint 10 százalékkal emelkedik a lakosok száma. Az kevésbé köztudott, de talán szintén nem meglepő, hogy a népességfogyás nálunk világszinten is kiugró, az éves 0,21 százalékos mínusszal a Moldova vezette lista 9. helyére kerültünk. Míg Nigériában az egy főre jutó születésszám 49,5, addig Magyarországon mindössze 9,8, igaz az olaszok, a németek és az osztrákok még nálunk is rosszabbul állnak. Hogy fogy a magyar, jól látszik abból is, hogy egy szülőképes korú nőre nálunk átlagosan mindössze 1,3 gyerek jut, ezzel a negyedik legrosszabbak vagyunk a világon.

Míg Katarban csaknem háromszor annyi férfi él, mint nő, addig nálunk száz nőre mindössze 90,4 férfi jut. Ráadásul közülük is csak kevesen törik családalapításon a fejüket: világviszonylatban is kevés a házasság és sok a válás, ezer főre 4 házasság és 2,3 válás jut, az egyfős háztartások aránya 31,8 százalék.

Mindeközben a halálozási mutatóink az afrikai országok szintjén vannak, közülük például Zimbabwe, Ghána és Uganda is jobban áll nálunk. Ezen a vonalon szereztük az egyetlen, korántsem dicsőséges első helyezést: sehol nem halnak meg annyian rákban, mint nálunk. A becslések szerint 100 ezer főre 318 rákos haláleset jut. A szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozók aránya is magas, itt a 13. helyen állunk, főleg volt szovjet utódállamok társaságában.

Pedig nem vagyunk akkora dohányosok, mint az osztrákok, csehek és a görögök, kevesebb cigarettát szívunk még a japánoknál és a svájciaknál is. Arányaiban többet isznak nálunk az amerikaiak, a dánok, hollandok, ausztrálok és új-zélandiak is, még a nagy borivók listáján is csak a 10. helyre futotta.

Úgy élünk, mint a katariak

Az életminőség Magyarországon nagyjából olyan, mint Katarban, Bahreinben vagy Bruneiben. Az ENSZ által kidolgozott mutató 80,5-ös nálunk, ami nagyon magas fejlettségi szintet jelez. Kicsit megelőzzük a lengyeleket és a portugálokat, de 35. helyünkkel lemaradunk a 28. helyen álló szlovénoktól és a 30. helyen álló szlovákoktól. A listát Norvégia vezeti, a második helyen Ausztrália, a harmadik helyen Új-Zéland áll. A mérőszám kombinálja az írni-olvasni tudók és beiskolázottak számát a várható élettartammal és a jövedelmi helyzettel.

Bár a katariakkal több mutatóban is hasonlóak vagyunk, különbség, hogy míg a magyarok többsége csak kövérnek érzi magát, a katariak valóban kövérek: a nők 45,3 százaléka, a férfiak 34,6 százaléka elhízott. A magyarok fel sem kerültek a toplistára, szemben például a csehekkel és horvátokkal. Érdekes, hogy míg az ír férfiak kimondottan túlsúlyosak – csaknem minden harmadik férfinak 30 feletti a testtömegindexe –, addig az ír nők fel sem kerültek a listára.

Gyakran elhangzik, hogy alig van még egy ország, ahol ennyi mobiltelefon lenne. A számok azt mutatják, hogy bár valóban több az előfizetés, mint ahány lakos – száz főre 118 jut –, ám ezzel is csak a ranglista 47 helyén állunk, közvetlenül a lengyelek előtt. A listát az Arab Emírségek vezetik 232,1 előfizetéssel, a második helyen pedig Montenegró áll, itt 207,3 előfizetés jut száz főre. Kicsit jobb a helyzet a számítógéppel való ellátottságunkban: száz magyarra 35,8 gép jutott 2009-ben, amivel a 35. helyig jutottunk, míg internetes ellátottságban a 39. helyen vagyunk.

Hosszú a magyar út

Érdekes adat, hogy miközben sem a bevándorlók, sem menekültek befogadásában nem vagyunk az élbolyban, Magyarország a 18. azoknak a sorában, ahová a legtöbb menedékkérelem érkezett. 2009-ben 4700-an menekültek volna ide, előttünk jellemzően fejlett nyugati országok állnak.

Meglepően magas a magyar minimálbér, már 2009-ben is az átlagbérhez képest a világ 9. legnagyobb minimálbérét adták nálunk, az összeg azóta pedig csak tovább emelkedett (főként ez év elején, amikor a bruttó minimálbér majdnem 20 százalékkal nőtt).

A magyar úthálózat a 31. leghosszabb a világon, a listán magunk mögé utasítjuk Egyiptomot, Görögországot és Csehországot is, a vasúti hálózatunk pedig ennél is jobb, világviszonylatban a miénk a 24. leghosszabb. Nagy Nobel-díjas nemzetként inkább csak mi tartjuk számon magunkat, az Economist összeállításának egyik toplistájára sem kerültünk fel. Jogos ugyanakkor az olimpiai érmek felett érzett büszkeség, 1896 és 2008 között nyári olimpiákon 159 arany-, 141 ezüst- és 159 bronzérmet szereztünk, a 8. helyre jutva a rangsorban.