Átvándoroltak az államhoz a megtakarításaink

Míg az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 4,3 százalékát érte el tavaly, addig a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -4,3 százaléka volt 2011-ben - derül ki az MNB hétfőn közzétett adataiból.

Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,5 százaléka volt.

80 százalék fölött az államadósság

Az államadósság 22 692 milliárd forintos értékkel a GDP 80,6 százalékát tette ki a tavalyi utolsó negyedévben. Az adósságot a negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése (átértékelődés). 2011 végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban.

A nyugdíjállamosítás rontotta, a végtörlesztés javította a háztartások helyzetét

A háztartások nettó finanszírozási képességét jelentősen csökkentette a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer: míg anélkül a háztartások finanszírozási képessége 1468 milliárd forint, vagyis a GDP 5,2 százaléka lett volna, addig a lépések következtében ez -1210 milliárd forintra, vagyis a GDP -4,3 százalékára módosult. A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 8,1 százaléka volt (639 milliárd forint).

Az utolsó negyedévben a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások nettó finanszírozási képességére (174 milliárd forinttal növelte azt), valamint pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére. A pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek a külföldi készpénz, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor jelentősen nőttek a forint készpénz és a forintbetétek. A kötelezettségek esetében a devizahitelek tranzakcióból eredő csökkenése - elsősorban a végtörlesztés miatt – kiemelkedő mértékű volt, ugyanakkor a forinthitelek – elsősorban szintén a végtörlesztéshez kapcsolódóan – számottevően nőttek.

Hétszázmilliárdos pluszban a vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége tavaly a GDP 2,5 százaléka volt (709 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 1,3 százalékát érte el (102 milliárd forint).

A negyedik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a
betéteiket, a hiteleiket és tulajdonosi követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a
tulajdonosi tartozások növekedése, valamint a hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási képessége
fordított előjellel) 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai
szerint a GDP -1,9 százalékát tette ki (-536 milliárd forint).

A negyedik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -2,5 százaléka volt (-197 milliárd forint). A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a tulajdonosi követeléseiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat és nyújtott hiteleiket csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, ugyanakkor a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások számottevően csökkentek.