Bankot, biztosítót kaphat Matolcsy

A magyar gazdaság éves teljesítményének nagyjából 80 százalékát már most is a kivitel adja, az NGM-ben készített előterjesztés azonban ambiciózus terveket készített: 2020-ig „az egyes fontosabb külgazdasági mutatók tekintetében az évtized végéig nagyságrendileg” meg szeretnék duplázni a 2010-es eredményeket – olvasható a birtokunkban lévő előterjesztésben.

Dupla vagy másfél

Ez azt jelenti, hogy az exportforgalmat a 2010-es 71 milliárd euróról 140 milliárdra kellene növelni, ezen belül főleg a kkv-kat kellene a külpiacokra ösztönözni (ők az exportnak csak mintegy tizedét adják). A tervezet 30 milliárd euró fölé növelné a külföldön befektetett magyar tőke nagyságát, és duplázná az ide érkező tőkebefektetést is. Az előterjesztés egy óvatosabb, csak ötven százalékos növekedésről szóló forgatókönyvet is tartalmaz.

A külgazdasági teljesítmény növelését szolgálja az NGM szerint új stratégia, amely az export mellett „nagy hangsúlyt helyez a Magyarországon letelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére történő magyar beszállítások növelésére, valamint az importált termékek hazai termékekkel való kiváltására”.

Cél: a gyorsan növekvő keleti államok

A minisztérium szerint a magyar kivitel szerkezetét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Jelenleg a fő külkereskedelmi partnerünk az Európai Unió, ezen belül is Németország – így egy ottani válság súlyos hatással lehet a magyar gazdaságra is (évtizedes tendencia, hogy a magyar GDP nagyon erősen együtt mozog a némettel, amikor a német gazdaságnak jól megy, akkor jól megy a magyarnak is). Ezért „a magyar exportban fokozott erőfeszítéseket kell tenni egyes nagyobb kereslettel bíró országok” piacának megszerzésére, a felsorolásban „kiemelt területek a gyorsan növekvő keleti államok (Kína, India, Oroszország), a visegrádi országok, a Kárpát-medence országai”.

A tervezet szerint elő kell segíteni a hazai tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások nemzetközi piacokon való szerepének növekedését is. Ez utóbbi érdekében a kormány elé került javaslatban szerepel a korábban piaci szereplők és gazdasági elemzők által is szorgalmazott Kereskedőház megteremtése: ez egy olyan intézmény lenne, amely „a forráshiánnyal, piaci- és idegen nyelvi ismeretek hiányával, külkereskedelmi gyakorlat hiányával” küzdő kkv-knak ezeket a problémáit tudná legalább részben megoldani.

A minisztérium emellett javasolja egy exportakadémia létrehozását, amely új, a külkereskedelmi tevékenységhez fűződő szak- és továbbképzést nyújtana a kis- és középvállalatoknak, a magyar exportőrök adatbázisának összeállítását, valamint a kkv-k együttműködését és így fajlagos költségeinek csökkentését jelentő konzorciális együttműködések elősegítését. A tervezetben szerepel emellett egy online külkereskedelmi portál, az Exportablak létrehozásának ötlete is.

Vegyük vissza a Kárpát-medencét!

Miután Matolcsy György korábban már emlékezetes előadásban beszélt arról, hogy „a magyarok egyedül nem lehetnek sikeresek, csak az egész Kárpát-medence együtt”, nem meglepő, hogy a stratégiában szerepel a „Kárpát-medencei Gazdasági Övezet” megteremtésének ötlete, és az, hogy ez milyen eszközökkel lehetséges. Az új kormányzati befektetés- és exportösztönzés célja, hogy „állami eszközök felhasználásával segítse elő a magyar vállalatoknak a Kárpát-medencei célterületekre irányuló üzleti befektetéseit”.

Az előterjesztés szerint ehhez a legfontosabb eszközök között van többek között „a Kárpát-medencei célterületeken működő, a magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalatok, illetve stratégiai jelentőségű (kiemelt) programelemek támogatása”, de ide tartozik a határ menti infrastruktúra- és közlekedésfejlesztés éppúgy, mint a Kárpát-medencei szak- és felnőttképzés támogatása vagy „az agrárium területén való együttműködés bővítése a szomszédos országokkal”.

A nálunk befektetni tervező külföldi cégek közül azok számíthatnak kiemelt támogatásra, amelyek Magyarország keleti és déli, kiemelten fejlesztendő régióiba mennének – hazánk hét régiójából négy az unió húsz legszegényebb térsége közé tartozik –, illetve a feldolgozóipar vagy a k+f területére irányulnak. Emellett igyekeznek a kkv-kra és a kisebb összegű beruházásokra alkalmazott támogatási rendszert is kidolgozni, míg az egyedi kormánydöntéssel idehozott nagyvállalatokkal – ilyen volt korábban a Hankook vagy a Daimler – a későbbiekben „beszállítói együttműködésre vonatkozóan keret-megállapodást kívánunk aláírni, annak érdekében, hogy minél nagyobb üzleti lehetőséghez jussanak a megfelelően felkészült hazai vállalkozások”.

Pénz, paripa

A stratégia megvalósításához Matolcsy eszközöket is kaphat. A minisztériuma által készített előterjesztés szerint a most az MFB-n keresztül közvetve a fejlesztési tárcához tartozó
Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt. átkerülne a külgazdaságot irányító, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, a HITA-t is felügyelő NGM-hez (korábban, még Fellegi Tamás minisztersége idején volt harc a két tárca között abban, hogy ki felügyelje a külgazdaságot, akkor öszvér megoldással a HITA-t Matolcsy kapta, de a Kína- és Oroszország-ügyi felelős Fellegi volt).

A kormány elé került tervezet szerint az Eximbank és a Mehib már áprilisban átkerülhet az NGM-hez, a szükséges jogszabály-módosításokat és vagyonkezelési szerződéseket április 11-ig kell előkészíteniük az illetékes minisztériumoknak. A birtokunkban lévő tervezet szerint legkésőbb szeptember 1-jén már működnie kell a kkv-k exportját segítő Kereskedőháznak, működésének pénzügyi és szabályozási részleteit május végére fogják kidolgozni.