Csökkent az infláció

Az év első két hónapjában alapvetően a felső áfakulcs 25 százalékról 27 százalékra emelése mozgatta felfelé az árakat. A decemberi 4,1 százalék után januárban 5,5 százalék, majd februárban 5,9 százalék volt a fogyasztói árak növekedésének üteme - írja a portfolio.hu.

Az áfaemelés szakaszosan jelent meg, a háztartások energiaszámláin megjelenő emelés technikailag februárhoz tartozott, a ruházati termékek árait azonban a szezonvégi leárazások is visszafoghatták, januárban és februárban havi alapon még csökkentek az árak.

Márciusra azt várták az elemzők, hogy az élelmiszerárak jelentősebben növekednek (például a tojás drágulása miatt), és átlag feletti áremelkedésre számítottak az üzemanyagok és ruházati termékek körében is.

Tulajdonképpen ezek után az is felmerülhet kérdésként, hogy akkor miért várta mindenki az infláció mérséklődését. Nos, elsősorban bázishatás miatt: tavaly ugyanilyenkor ugyanis olyan nagyot ugrottak az árak (például a cukor 30 százalékkal drágult), hogy azt senki nem várta, hogy az idén márciusban még ennél is jelentősebb legyen a pénzromlás mértéke. Az elmúlt két hónap meglepetése után ezúttal a szakértők előrejelzései pontosnak bizonyultak.

A maginfláció 5 százalékra csökkent, míg az adóváltozásoktól megtisztított infláció 3,4 százalék volt. Az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek, ezen belül a tojásárak 16,5 százalékkal emelkedtek.

A jövedéki adó emelése miatt a szeszesital, dohánytermékek ára 3 százalékkal nőtt egy hónap alatt, míg az egyéb cikkek árait az üzemanyagárak 2,4 százalékos emelkedése növelte. A ruházati termékek a szezonális hatásoknál enyhébb mértékben, 0,9 százalékkal nőttek egy hónap alatt, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 0,3 százalékkal csökkentek.

Éves szinten is sok

Egy év alatt az élelmiszerárak 4,7 százalékkal, ezen belül a tojásárak 43,1 százalékkal nőttek, a szeszes italok, dohányáruk ára 10,8 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek ára 8,6 százalékkal, ezen belül az üzemanyagok ára 16,4 százalékkal nőtt, a háztartási energiaárak emelkedése a magas bázis miatt 6,8 százalékra lassult. A ruházkodási cikkek árai 3,6 százalékkal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 1,4 százalékkal csökkentek.

A következő hónapokban a tojás- és baromfiárak uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárak alakulását, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az élelmiszerárak emelkedését.

Itt is az IMF lehet a megoldás

Áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást. A gyenge kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, azonban az IMF/EU megállapodás csökkentheti lényegesen a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokat - közölte Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.

Az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, így az éves átlagos infláció 5,3 százalék körül alakulhat. A 3 százalékos inflációs cél elérését azonban 2013 második negyedévére elérhetőnek tartjuk, így az MNB-nek nem kell szigorítással válaszolni a magasabb inflációra.

Az MNB várhatóan kivár az IMF megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja stabilitási és inflációs kockázatokat, míg egy sikeres megállapodás jelentősen mérsékelhetné ezen kockázatokat. Kamatcsökkentésre csak a hitelmegállapodást követően kerülhet sor, ebben az esetben év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.