A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 490,44 pontos, 2,75 százalékos csökkenéssel, 17 337,42 ponton zárt pénteken. A nap vesztese egyértelműen az OTP volt, a bank részvényei 5,95 százalékot vesztettek értékükből, a nap végén 3379 forinton zártak 11 634 millió forintos forgalom mellett. A bankpapírok az idei legnagyobb napon belüli esését szenvedték el, közel három hónapos mélypontjukra süllyedtek.
Rosszul teljesített az MTelekom is, 547 forinton zárta ahetet 2,49 százalékos mínusz után. A Rába 1,92 százalékot vesztett értékéből, 714 forintot értek a papírok záráskor, a Mol 2,32 százalékos mínuszban, 17 050 forinton zárt. A nagyok közül egyedül a Richter papírjai zártak pluszban, a gyógyszercég részvényei 0,67 százalékkal értek többet nap végén, 37 150 forintért kereskedtek velük a Budapesti Értéktőzsdén.
A rossz magyar teljesítmény mögött elsősorban nemzetközi okok állnak, Európa-szerte negatív volt a hangulat a piacokon, elsősorban az európai bankszektort érintő hírek hatására. A piac pesszimista a spanyol bankok jövedelmezőségével kapcsolatban, miután azoknak a kormányzati intézkedések hatására nagyobb összegű céltartalékokat kell megképezniük rossz minőségû hiteleikre. A német, francia, és olasz bankok papírjai 2-3 százalékos mínuszokat produkáltak nap közben.
A portfolio.hu szerint az OTP mélyrepülésének hátterében több tényező is meghúzódhat. Az egyik, hogy a 2011-es számok ismeretében a Deutsche Bank módosította a következő évekre vonatkozó előrejelzését, a korábban vártnál alacsonyabb profitszámok miatt célárukat 4000 forintról 3900 forintra csökkentették. A Deutsche Bank napok óta 200-300 ezer db-os nagyságrendben adja az OTP papírjait, ma megközelítőleg 300 ezer db bankpapírt értékesített.
A bankpapírok negatív teljesítménye mögött ugyanakkor részben hazai okok is állhatnak. Egyrészt a kormány által kilátásba helyezett tranzakciós adó körüli bizonytalanság is nyomás alá helyezte az OTP árfolyamát. Másrészt a piac egyre inkább kezdi elveszíteni a türelmét az EU/IMF tárgyalások elhúzódásával kapcsolatban, egyes elemzők szerint az álláspontok megmerevedtek, a kormány csak év végén állapodhat meg a nemzetközi szervezetekkel.
Gyengült nap közben a forint is, az eurót délután fél hatkor 297,33 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, a csütörtök délutáni 296,22 után. Az euró pénteken gyengült, árfolyama a kora hajnali 1,3190 dollárról délután négy órára 0,68 százalékkal 1,3100 dollárra csökkent. Az euró gyengülése elsősorban a spanyol pénzügyi rendszer stabilitásával szemben felmerült újabb kételyeknek tulajdonítható. A spanyol jegybank jelentése szerint az ország pénzintézetei márciusban majdnem kétszer annyi hitelt vettek fel az EKB-tól, mint februárban. A spanyol pénzügyi rendszer növekvő külső finanszírozási igénye miatt emelkedtek a spanyol szuverén kötvényhozamok, fokozódtak a befektetői fenntartások az euróövezeti perifériális országok szuverén adósságának fenntartható törleszthetőségével szemben.
A svájci frank jegyzése péntek délután 247,18 forint az előző délutáni 246,42 forint után, a dollár pénteken délután 226,82 forinton állt az előző délutáni 224,74 forinttal szemben, a japán jen pedig 2,8008 forint 2,7804 forint után. A térségbeli devizák árfolyama pénteken vegyesen alakult, miközben a cseh korona 0,24 százalékkal 24,7350-es euró jegyzésre erősödött, a lengyel zloty 0,13 százalékkal 4,1801-es euró jegyzésre, a román lej pedig 0,4 százalékkal 4,3757-es euró jegyzésre gyengült.