Mártha: Ebben a ciklusban már nem avatunk semmit

„Hibernált állapotban van a magyar energetika, ez több tízmilliárd kárt okoz a magyar GDP-ben” - mondta Mártha Imre az ELMIB vezérigazgatója a Pro Energia Alapítvány megújuló energiáról szóló budapesti konferenciáján.

Mártha szerint nagyon kevés olyan energetikai cég van Magyarországon, amelyik az utóbbi években nem fektetett be valamilyen megújulós projektbe, tízmilliárdokat öltek az előkészítő munkálatokba. „Ez a pénz elveszett, ezt a pénzt elbukta az iparág és a gazdaság” – mondta a ELMIB vezére, utalva arra, hogy a magyar megújuló energetikai szabályozás az utóbbi években teljesen megváltozott, az új támogatási rendszer (METÁR) részletei pedig várhatóan csak jövőre jelennek meg. Mártha úgy vélte, ha az új szabályozás holnap megjelenne, már az is késő lenne, ebben a parlamenti ciklusban „már nem avatunk fel semmit”.

Pedig nagy szükség lenne az új beruházásokra, mint ismert, a kormány a tavaly elfogadott Nemzeti Cselekvési Tervben vállalta, hogy a jelenlegi 7,4 százalékról – az EU által várt 13 százalék helyett -14,65 százalékra növeli a megújulók arányát a teljes energiafelhasználásban. A fő szerepet a biomassza és a geotermikus energia kapná, a 2010-es 47,36 PJ biomassza-kapacitást 88 PJ-re növelnék, a 4,48 PJ hazai geotermikus energiát 22,52 PJ-re növelnék. Kisebb szerepet szántak a nap-, a szél- és a vízenergiának, a szélerőmű kapacitást nagyjából megdupláznák, a 0,25 PJ napenergiát 3,73 PJ-re növelnék. Hogy mindez sikerül-e, erősen kétséges, az Eurostat adataiból úgy tűnik, a 2009-es állapothoz képest nem történt érdemi előrelépés a megújulók részarányának növelésében.

Szita Gábor a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke konferencián elmondta, a kitűzött cél teljesítéséhez nagyjából 200 lyukat kellene fúrni, erre a magyar kapacitás éppen csak alkalmas, és már most is késésben vagyunk, nagyon kevés az előkészített projekt.

"80 milliárdos támogatás kellene ahhoz, hogy a jelenlegi 0,21 PJ hőszivattyús energiát 2020-ra a várt 6 PJ-re felvigyük, ugyanakkor megérné, 5-10 százalék földgázigényt lehetne ezzel kiváltani" -vélte Ádám Béla a Magyar Hőszivattyús Szövetség elnöke. 2014-ig már új szélerőművet sem fognak átadni, erősítették meg Mártha Imre kijelentését a szélenergiás társaságok, szerintük a 2020-ra kitűzött növekedés aligha megvalósítható.

Kiss Ernő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a konferencián elmondta, az uniós elvárástól való elmaradás nyertese a napenergia lehet, ez az a technológia ugyanis, amelyik az utolsó pillanatban is telepíthető, ha meg akarunk felelni az EU-s elvárásoknak.