Csalódottak, de maradnak a német cégek

Hiányzik a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság, a kormány adópolitikája eddig nem hozott kielégítő eredményeket, a beruházásbarát kormányzati kommunikációval ellentétes intézkedések születtek - ismerteti a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kara 2012-es konjunktúrajelentését a Portfolio.

A gyengülő gazdasági kilátások, és az üzleti környezettel való elégedettség csökkenése tükröződik a beruházási és foglalkoztatási kedven is. A német és külföldi cégek közel harmada a fejlesztési kiadások csökkentését tervezi, létszám foglalkoztatásukra vonatkozóan a cégek még enyhén pozitívak a tervek. A magyar gazdaság megítélése a cégek kétharmada szerint romlott.

Kétharmad "nagyon elégedetlen"

A gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága és a jogbiztonságba vetett bizalom erodálása jelentik a legnagyobb gondot a cégek számára - írja a kamara jelentésében. A kiszámíthatósággal a megkérdezettek kétharmada "nagyon elégedetlen", további 23 százalék "elégedetlen" - gyakorlatilag senki nem volt "elégedett". Hasonló mértékű elégedetlenség mutatkozik a jogbiztonság, a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció visszaszorítása tekintetében is.

A korábbi években (2005-2009-re vonatkozóan szerepel a gazdaságpolitika kiszámíthatóságára vonatkozó kérdés), sosem volt ilyen rossz a megítélés. A kamara felmérése szerint eddig nem hozott kielégítő eredményeket a kormány adópolitikája. A cégek csaknem kétharmada elégedetlen az adóterhek mértékével - ezen belül minden második cég nagyon elégedetlen, ami jelentős romlást jelent a tavalyi válaszokhoz képest (akkor a nagyon elégedetlenek aránya 10 százalék volt).

Csalódtak, de maradnak a befektetők

Sefer Stevan, a kamara elnöke szerint eddig csak kis mértékben teljesültek a gazdasági szereplők várakozásai egy új, beruházásbarát gazdaságpolitikára vonatkozóan. "Ez a csalódottság tükröződik a befektetési feltételek idei minősítésében is" - mondta a tanulmány bemutatóján. "Több kérdésben a hirdetett, és a vállalatok által is támogatott célkitűzéseknek ellentmondó intézkedések születtek. Ez viszont közép- és hosszútávon veszélyezteti az ország versenyképességét és a munkahelyteremtést".

A befektetők többsége ma is kitart Magyarország mellett. A megkérdezettek 71 százaléka ma is Magyarországra hozná beruházást, ha erről most kellene döntenie, de ez az arány már jóval alacsonyabb, mint a korábbi években. A régió más országaihoz képest Magyarország relatív pozíciója romlott. A legvonzóbb befektetési célpont a vállalatvezetők szerint Lengyelország, amelyet Csehország és Szlovákia követ.

Magyarország, a közép-kelet európai régió tagjaként fontos Németország számára, az ebbe a régióba irányuló német működőtőke-állomány háromszorosa annak, ami például Kínába megy, részesedése a teljes német külföldi tőkeállományban 8,3 százalék volt a rendszerváltástól eltelt 20 évben.

Ennél rosszabb csak a 2009-ben volt

A magyar gazdaság helyzetének megítélése a megkérdezettek kétharmada szerint rossz vagy romlott, ennél rosszabb csak 2009-ben volt. Nem csak a jelenlegi helyzet megítélése romlott (a felmérés jellemzően év elején készül), de a kilátásoké is. A cégek 55 százaléka szerint rosszabbak a magyar gazdaság kilátásai - összehasonlításképp tavaly ugyanez az arány 13 százalék volt, vagyis akkor még jóval kevesebben látták borúsan a jövőt. A cégek saját kilátásaikat is kedvezőtlenebbül ítélik meg, 27 százalék szerint rosszabbak a saját kilátásai, ez tavaly 11 százalék volt.

Ágazatok szerint bontva az látható, különösen az építőiparban romlottak a kilátások (56 százalék szerint), de 30 százalék szerint romlottak a szolgáltatásban, 26 százalék szerint a kereskedelemben, 15 százalék szerint a feldolgozóiparban a magyar gazdaság kilátásai.

Pozitívum, hogy ezzel egy időben a magyar dolgozók képzettsége, motivációja és termelékenysége a korábbi évekhez hasonlóan jó minősítést kapott idén is, a munkaköltségek tekintetében kiegyensúlyozott az értékelés.