További Magyar cikkek
A magyar kkv-nak csupán egynegyedük optimista szektorának kilátásaival kapcsolatban. A csehek jóval derűlátóbbak, a megkérdezetteknek mintegy fele működési környezete javulását várja erre az évre. A legoptimistábbak a lengyel cégvezetők: 57 százalékuk nyilatkozott pozitívan a jövőről, és csupán 15 százalékuk számít stagnálásra, rosszabbra fordulásra.
A Budapest Bank anyavállalata azt vizsgálta, hogy hét európai országban 2011-ben és 2012-ben mi jellemzi a cégek beruházási hajlandóságát, piacba vetett bizalmát. A felmérésben 250, összesen 2-249 főt foglalkoztató vállalatot kérdeztek meg, elsősorban a főbb beruházásokkal kapcsolatban. A kutatás a kkv-k munkahely-teremtési terveire és a jövőjükkel kapcsolatos kilátásaikra is kitért.
A főbb beruházásokra tavaly Magyarországon közel 1594 milliárd forintot fordítottak a kkv-k, idén ennél 4 százalékkal kevesebbet (1537 milliárd forintot, a hazai GDP 3,9 százalékát) terveznek költeni. Csehországban enyhén növekvő aktivitás figyelhető meg, ugyanakkor Lengyelországban kiemelkedő (34 százalékkal nagyobb) beruházási hajlandóság tapasztalható.
Magyarországon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén ennek 4 százalékos csökkentését tervezik. A cégvezetők többsége (56 százalék) a beruházásokat állami vagy EU-s támogatásokból finanszírozná, míg a csehek a kereskedelmi bankokhoz (32 százalék), a lengyelek pedig a szakosodott hitelintézetekhez fordulnának elsősorban (32 százalék).
Magyarországon a legtöbb esetben (39 százalék) a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése a fő motiváló erő a beruházásra. Számos hazai cégnél már valóban nem halasztható tovább a gépek, eszközök cseréje, fejlesztése. 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt bevételt nyújtó lehetőségtől esett el, átlagosan 2,8 millió forint értékben. Ez a teljes kkv-szektorra kivetítve összesen mintegy 300 milliárd forint kiesést jelentett.
Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52 százalék) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként (45 százalék) a ráfordítható anyagi eszközök hiányát említették.
„A felmérés visszaigazolja tapasztalatainkat, hogy a beruházási kedv továbbra is visszafogott, így nem jellemző a kapacitásnövelő beruházás, inkább a tovább nem halasztható gépcserék kerülnek előtérbe. A válság hatására a cégek óvatossá váltak, legtöbben még várnak a beruházásokkal, és a külső finanszírozási forrásigény csökkentésére törekszenek” – mondta Takács Zoltánt, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetőjét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
