Sosem látott tempóban drágul a benzin

A héten menetrendszerűen újabb rekordot döntött a benzinár: szerdától négy forinttal drágább az átlagára. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 453-454 forintot kell fizetni egy liter 95-ösért, de a legdrágább kutaknál akár 470 forint közelében is lehet a múlt évet még 400 forint alatt záró benzinár.

Az év eleje óta mintegy ötven forinttal drágult a benzin, ami példátlan ütemű drágulást jelent. De nem örülhetnek a dízelt tankolók sem: bár a gázolaj ára idén nem emelkedett ekkora mértékben, azt még a tavaly novemberben dobta meg az áfával együtt mintegy 16 forinttal a jövedéki adó emelése.

Mindenhol ez van

Most már a határhoz közel lakó autósok nagy része sem vigasztalódhat azzal, hogy a túloldalon jóval olcsóbban tankolhatna. A magyarnál csak Romániában, Ukrajnában és Szerbiában olcsóbb jelentősen a benzin, a többi országban csak pár forint az eltérés, Szlovákiában pedig több mint tíz forinttal drágább is egy liter a szerdai adatok alapján (298 forintos euróval számolva).

Annak legalább örülhetünk, hogy nem Európa legnagyobb államaiban lakunk: Németországban, Franciaországban és Olaszországban is bőven meghaladja az 500 forintot egy liter benzin ára, főként a magas jövedéki adó miatt.

Az, hogy a térségben mindenhol magas a benzinár, nem meglepő, hiszen az nagyjából követi a mediterrán piac benzinárát. „A helyi finomítók, így a Mol is ehhez igazítja az árait, hiszen a versenytársak ezen az áron tudnak benzint behozni az országba” – mondta az Indexnek Pletser Tamás, az ING olajszektor elemzési igazgatója.

A mediterrán benzinár pedig január óta jelentősen megugrott: egy tonna ára 940 dollár környékéről 1200 dollárra változott, vagyis nagyjából negyedév alatt több mint negyedével nőtt. Ez ugyanakkor még mindig nem jelent történelmi csúcsot, Pletser Tamás szerint 2008 júliusában volt már ilyen magas a dollárban számolt benzinár, és tavaly májusban is ezt a szintet ostromolta.

A miénk nem is szállt el

Ehhez képest látszólag még kedvező is a magyar üzemanyagárak alakulása. A KSH inflációs jelentései szerint csak januárban – részben az adóváltozások miatt is – 5,3 százalékkal volt magasabb az üzemanyagok ára, mint decemberben, márciusban az éves szintű áremelkedésük 16,4 százalék volt (pdf). Az európai áraknál tehát kisebb mértékű, de az éves inflációt így is háromszorosan meghaladó a magyar benzinár-emelkedés.

Az inflációt ugyankkor már az elmúlt két évben is jócskán meghaladta a benzin drágulása: 2010-ben 20,8 százalékkal, tavaly pedig 15,3 százalékkal drágultak az üzemanyagok, miközben az éves infláció rendre 4-5 százalék körül alakult. Ha azonban a kétezres évek elejétől nézzük, már nem ilyen drámai a helyzet: az előző évtizedben nagyjából az inflációt követve drágult a benzin is. Az utóbbi két év azonban elszakította az inflációtól az üzemanyagárak változását: míg egy átlagos, 1999-ben 100 forintba kerülő terméket ma 197,8 forintért tudnánk megvenni, addig az üzemanyagok esetében ez már 225,2 forint lenne.

De miért drágul a benzin?

A benzinárat most még feljebb lökő világpiaci áremelkedésben szerepet játszik, hogy az iráni konfliktus miatt emelkedett az olajár. Igaz, ez még így is messze van a korábbi, hordónként 150 dollár fölötti történelmi csúcsától. A kedd esti adatok szerint az európai piacokon mértékadó északi-tengeri Brent könnyűolajfajta este hordónként (159 liter) 118,55 dollárba került.

A másik, nagyobb hatású tényező, hogy Pletser Tamás szerint a finomítók jelentősen növelték az árrésüket, így az nagyjából duplájára, tonnánként 150-200 dollárról 300-350 dollárra nőtt az év eleje óta. Ennek oka, hogy a Petroplus finomítócég tavaly év végi csődje és a korábbi alacsony finomítói árrések miatt több üzem is leállt, a cégek pedig általában a második negyedévben töltik fel a készleteiket a nagyobb nyári fogyasztásra készülve, így általában is ez az időszak jár a legmagasabb finomítói marzsokkal és így benzinárakkal.

Nem csökken a jövedéki adó

A kutaknál érzékelt benzinár nagyrészt magának a benzinnek a nemzetközi versenytársaktól függő termelői árából, illetve az adókból, így a jövedéki adóból és az áfából áll össze. Ugyanakkor a termelői árat nagyban befolyásolja a forint/dollár árfolyam is.

Az aktuális ellenzék – így korábban a Fidesz, jelenleg az MSZP – részéről rendszeresen felmerül, hogy a kormánynak ilyen esetben a jövedéki adó csökkentésével kellene enyhítenie az autósok terheit. Erre azonban az aktuális kormányok – korábban MSZP, most a Fidesz vezetésével – nemet mondanak. Matolcsy György például a múlt héten egy írásbeli válaszában tette egyértelművé, hogy a kormány nem készül ilyen lépésre. Szerinte ez ugyanis csak minimális, pár forintos árcsökkenést eredményezne, ugyanakkor a költségvetésben több tízmilliárdos lyuk keletkezne.

Ez viszont nem teljesen van így: az adócsökkentés a benzin árában akár 14, a gázolajéban pedig 13 forintos csökkenést is eredményezhetne – az uniós szabályok a benzin esetében legalább 109, a gázolaj esetében pedig 100 forintos jövedéki adót írnak elő, ehhez képest Magyarországon a benzin árából 120, a gázolaj árából pedig 110 forintot tesz ki a jövedéki adó, a csökkentés hatásába pedig bele kell számolni a teljes összegre rárakódó áfa hatását is.

Talán elcsitul

Elemzők szerint ugyanakkor van remény a jövedéki adó csökkentése nélkül is. A közeljövőben növekedni fog a finomítói kínálat, így csökkenhet a kőolaj és a benzin közötti árrés, az olajpiacon pedig csökkentek az Iránnal kapcsolatos félelmek, és Szaúd-Arábia is minden lehetőséget felhasznál, hogy nyugtassa a piacokat: elegendő készlettel rendelkezik a kereslet kielégítésére.

Ez azt jelentheti, hogy a következő hónapokban mérsékelten ugyan, de csökkenhet a kőolajár és vele a benzin termelői ára is. „Idén még nem lesz 500 forint a benzinár” – mondta Pletser Tamás, aki szerint az azonban továbbra is látszik, hogy az árak bármilyen kis aggasztó hír hatására is nagyot ugorhatnak.