Gazdaságpolitikai fordulat jöhet
Ez történt a gazdaságban az év 16. hetében
További Magyar cikkek
Útelágazódáshoz érkezett a magyar gazdaságpolitika. Az április végére elkészülő konvergenciaprogram nem csak a magyar gazdaság, de a politika szempontjából is sorsfordító lehet, a csomag tartalma és fogadtatása alapjaiban határozza meg a következő időszakot. A héten újabb megszorítások részletei körvonalazódtak, és bár a fő vonalaiban megismert intézkedések még kevesek annak megítéléséhez, hogy pontosan milyen irányt vesz a magyar gazdaságpolitika, a fordulat, félfordulat, vagy legalább egy rövid kacskaringó biztosra vehető.
A bankszektorra, energia- távközlési- és kiskereskedelemre rótt különadók, a nyugdíjpénzek államosítása – bár áttételesen a lakosságot terhelték – a szavazók nem érezték közvetlen őket érintő sarcként. A költségvetés hiányát tavaly sikerült lefaragni és a Fidesz népszerűsége sem csökkent számottevően, Matolcsy György és Orbán Viktor a gazdaságpolitika sikeréről, a politikai stabilitás megőrzéséről beszélt.
Nem volt elég
A figyelmet azonban már akkor többen felhívták, a nagyobb tüntetések és zavargások nélkül elért tavalyi költségvetési kiigazítás kétes siker: az Európai Unió év elején világossá tette, tartós egyenlegjavulást szeretne látni, az egyszeri, bevételnövelő tételek, és a különadók csak átmeneti kozmetikázásra jók, hosszú távon nem fenntarthatók. Magyarország vagy belevág az átalakításokba, vagy elesik az uniós pénzek egy részétől. Matolcsy György és a magyar kormány április végéig kapott időt arra, hogy a konvergencia-programban bemutassa, hogyan lesz tartható a vállalt, 2,5 százalékos költségvetési hiánycél akkor is, ha a különadók nagy része már nem lesz kéznél. A Policy Agenda elemzése szerint mintegy 500 milliárdos kiigazítás kell.
Áldozatokkal járt
Ráadásul a magyar gazdaságpolitika kettős célja - kiigazítás a népszerűség megőrzése mellett - olyan nem szokásos megoldásokat is követelt, amelyek jelentősen megrontották a viszonyt a külvilággal. A héten a német cégek hiányolták a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot, az Európai Bizottság több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, egy korábbi ügyük már az Európai Bíróságon van. Magyarország a világ tíz legkockázatosabb országa közé került, a befektetők bizalmának elvesztése miatt az IMF segítségére kényszerülhetünk.
Se előre, se hátra
A valutaalappal és az EU-val való tárgyalások megkezdését pedig többek között éppen az a hozzáállás nehezíti, amely miatt a segítségüket kellett kérnünk. Hiába spórolnánk százmilliárdot a kamatkiadáson a hitelkerettel, a héten sem közeledtek egymáshoz az álláspontok. A nemzetközi szervezetek mindaddig nem ülnek le tárgyalni a kormánnyal, amíg az nem mutat feltétlen együttműködést, a kormány azonban nem szívesen csökkentené saját mozgásterét.
Jól példázza ezt a jegybanktörvény körüli huzavona, vagy akár a Költségvetési Tanács esete: miközben az Európai Bizottság a költségvetési kontrollt gyakoroló testület megerősítését várná, addig a kormány a héten is tovább gyengítette azt. Egyes londoni elemzők már arra készülnek, hogy nem is lesz megállapodás, e szerint a forgatókönyv szerint 300 forint feletti euróval számolhatunk. Matolcsy, Simor és Fellegi mindenesetre Washingtonba ment szombaton a Valutaalap és a Világbank háromnapos tavaszi ülésszakára.
Milyen szuverenitás?
Hogy mit vesztettünk eddig az tehát nagyjából számszerűsíthető, az viszont kevésbé hogy mit nyerünk a kormány megnövekedett mozgásterén. Az exportra épülő nyitott magyar gazdaság nem tud függetlenedni a nemzetközi piacoktól, a lassuló ázsiai növekedésről, a spanyol csődkockázatról szóló hírek a forint és a magyar cégek részvényeinek árfolyamán is meglátszanak, a nemzetközi olajár és a dollár árfolyama drágítja a benzint a hazai kutakon. Ötven forinttal drágult január óta, néhol már 470 forint közelében literje.
| 16. heti záró | 15. heti záró | |
| BUX | 17 511 |
17 337 |
| OTP | 3470 | 3375 |
| Mol | 17 490 | 17 100 |
| Richter | 36 785 |
36 800 |
| Magyar Telekom | 538 |
550 |
A növekedésünket főleg a globális lassulás fogja vissza, egyszer már módosítani kellett a költségvetés előrejelzését, most újra szükség lehet rá, Cséfalvay Zoltán államtitkár a korábbi 0,5 százalék helyett már csak stagnálással számol, ezt jósolja Magyarországnak az IMF is.
A magyar földeket a külföldiektől féltjük, a kicsiknek azonban se tudásuk, se pénzük nincs versenyképesen művelni, így marad néhány nagyvállakozó, aki érvényesülni tud. A régi magyar cégek lemaradnak a versenyben, a héten újabb nevekkel bővült a bajba jutott cégek sora: leállhat a Kravrex magyar buszgyártó, és árulják a legrégebbi budafoki zománcgyárat is, a magyar építőipar romokban, februárban 16 százalékos volt a visszaesés. Mindeközben rosszak vagyunk az uniós pénzek lehívásában is, heti tízmilliárd forinttal hívunk le kevesebbet, mint lehetne.
Új munkahelyet pedig főleg a külföldi cégektől várjuk. Matolcsy György kétezer milliárd forintnyi új beruházást és 25 ezer új munkahelyet ígér a következő évekre, ezekről azonban még csak tárgyalunk.
A nagy állami közlekedési cégek átalakítása nagyobb kormányzati mozgástérrel sem sikerült, a MÁV-nál járatritkítástól, tömegközlekedési biztostól és egy újabb vezetőségváltástól, újabb állami kölcsöntől remélik a megoldást, a félresiklott reform után lemondott a Volánbusz vezére is. Egyelőre nem látni a központosítás előnyeit a panelfelújításban sem, de kérdéses a magyar mobilcég hozta közhaszon is.
Jöhetnek a megszorítások
A konvergenciaprogramból kiderül, hogy a kormány korrigál-e azon a gazdaságpolitikai pályán, amelyen két évvel ezelőtt elindult. Vagy bejelenti a lakosságot széles körben érintő megszorításokat – részben feladva a korábbi gazdaságpolitikát - , vagy bukja a kohéziós források egy részét, gyengíti a befektetők bizalmát és az IMF-tárgyalások megkezdésének esélyét.
Hogy Orbánék merre indulnak, továbbra sem egyértelmű, a kiszivárgott hírek alapján azonban úgy tűnik – ha nem is teljesen a várt módon -, de békülnének az Európai Bizottsággal. A Szél Kálmán-terv jelentős kiigazításai mellett olyan intézkedésekre készülnek, amelyek szélesebb körben sarcolnák a lakosságot. A népszerűségvesztés borítékolható: a lakosság fele már most is hónapról hónapra él, nehezen viselik, ha tovább drágul az élet. A reálbér idén 3 százalékkal csökkent, kevesebb a cafeteria is, a fizikai dolgozók nettója 99 000, a szellemi dolgozóké 182 700 forint, legalábbis papíron. Egyre többen vesznek fel hitelt azért, mert hó végére elfogy a pénzük.
A már korábban kiszivárgott pénzügy tranzakciós adó mellé - amelyből az előzetes hírek szerint mintegy 100 milliárdot vár a kormány – telefon- és netadót is bevezetnének. Emelkedik az ingyenes fogászat korhatára, drágul a műszaki vizsgáztatás. Bár Orbán és Matolcsy korábban elméletben a többkulcsos áfarendszer bevezetéséről is beszéltek, a valós tervek között ez aligha szerepel, azt ugyanis nem csak az unió nem engedné, de a költségvetést is megterhelné.
Brüsszelre várva
Elbukott a hitelminősítő
Bár a hazai közvéleményt a héten a magyar ügyek jobban lekötötték, fontos dolgok történtek a világgazdaságban is, Jim Yong Kim lett a Világbank új elnöke, duplájára nő az IMF válságkezelő alapja és kiderült, nincs pénz európai hitelminősítőre, vagyis Elbukott a Fitch, Moody's és S&P hegemóniája megtörésére indult akció, az alaptőke sem jött össze.
Hogy a jövőre kivezetendő különadókat váltó, főleg a fogyasztást terhelő új adókat tartós és fenntartható költségvetési tételnek tekintik-e majd Brüsszelben egyelőre nem tudni, egyes elemzők szerint a piac szívesebben fogadná inkább a kiadásoldali megszorításokat, vagyis a kedvezmények, szociális juttatások további lefaragását.
Mások úgy vélik, az EU-nak nem sok kifogása lehet a kivetendő adókkal, annak legfeljebb a hazai növekedés látja majd kárát. A pontos társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokról persze egyelőre sokat nem tudni, az Nemzetgazdasági Minisztérium részleteket nem közölt, az internetadóról egyelőre az érintett cégekkel sem egyeztetett..
A magyar kiigazítások fogadtatásáról Orbán Viktor is többet megtudhat jövő heti találkozóján. A José Manuel Barrosoval folytatott megbeszélésen ugyanis a kötelezettségszegési eljárásokon kívül a konvergenciaprogram is szóba kerül majd.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
