Hitelösszeomlástól tart az MNB

Egyre nagyobb a hitelszűke a magyar gazdaságban, a bankszektor legnagyobb kockázatai mind likviditási természetűek, és fennáll a hitelösszeomlás (credit crunch) kockázata - hívták fel a figyelmet az MNB elemzői a jegybank friss pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Portfolio beszámolója szerint.

Erőltetett külföldi forráskiáramlás zajlik a szektorból: 2010 júniusa óta 3500 milliárd forint külföldi forráskivonás történt. A bankrendszer tőkehelyzete ugyanakkor stabil, még stresszpályán sem lenne elviselhetetlenül nagy a tőkehiány. Az árfolyamgátban a jogosultak 90 százaléka vehet részt az MNB becslése szerint.

Vannak kockázatok

A stabilitási jelentés még az IMF-tárgyalásokról szóló friss hírek előtt készült, a bankszektort fenyegető kockázatok azonban továbbra is relevánsak - hívta fel a figyelmet Nagy Márton, az MNB igazgatója. A bankszektornak szavai szerint feladata, hogy a hitelezéssel képes legyen támogatni a gazdasági növekedést. Ebben az MNB nagyon sok problémát lát, miközben a bankszektor tőkehelyzetével és stressztűrő képességével nincs gond.

A fő kockázatok között az alábbi tényezőket emelte ki az MNB igazgatója:
- a főként likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának esélyét, elsősorban a vállalati szektorban
- a régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul, a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitelszűkének
- a bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz
- a vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását

Magyarországgal ellentétben a régiós országokban 2010-ben már megindult a vállalati hitelállomány bővülése, hazánkban azonban csak 2013 vége fel é következhet be fordulat. Hasonló mondható el a háztartási szegmensről is, ahol a bankok az árfolyamgátra összpontosítják kapacitásukat, és kevésbé fókuszálnak az új hitelezésre idén.

Stabil a rendszer

"A magyar bankrendszer tőkében jól áll" - fogalmazott Nagy Márton. A szektor tőkemegfelelési mutatója év végén 13,5 százalék volt, szemben a 2008. végi 11,2 százalékkal. Ez annak köszönhető, hogy az anyabankok példátlanul nagy, mintegy 1,2 milliárd euró tőkeemelést hajtottak végre Magyarországon 2011 végén, 2012 elején.

A jegybanki stresszteszt 2012-ben legvalószínűbb forgatókönyvként 0,1 százalékos GDP-növekedéssel, a stressz forgatókönyvben 1,1 százalékos GDP-visszaeséssel számol. A stresszpályán a tőkehiányos bankok tőkehiánya 2013 végéig elfogadhatóan alacsony, 83 milliárd forint. Ez utóbbi sokkal alacsonyabb szám a korábbiaknál, ez három tényező következménye: 1. anyabanki tőkeemelés, 2. eszközoldali alkalmazkodás, 3. árfolyamgát. Az új árfolyamgát során a jegybank 90 százalékos belépési aránnyal számol, a késedelmes hitelek átváltása során azonban csak 20 százalékos részvételt prognosztizálnak. Ez utóbbiak felénél állhat helyre a fizetőképesség.

Erőltetett forráskivonás

Az MNB elemzői szerint erőltetett forráskivonás zajlik a magyar bankszektorból, ennek eredményeként a külföldi források 2010 júniusa óta több mint 30 százalékkal csökkentek, ami példátlan a régiós országok között. Ennek okai: 1. az eurózónabeli bankrendszer mérlegzsugorodásának sebessége, 2. a hazai bankrendszer gyenge jövedelmősésége a külföldi forrásokért folytatott versenyben hátrányokat okozhat. Ha az egyszeri sokkok nem érintik tovább a bankszektort, a régiós összevetésben is magas kamatmarzs miatt helyreállhat a jövedelemtermelő képessége.

A jelentés javaslatokat fogalmazott meg a külföldi forráskiáramlás lassításához. Ezek között szerepel az EU/IMF hitelszerőzés mielőbbi aláírása, mely maga után vonhatja az anyabankok kötelezettségvállalását is, csökkentve a külföldi forráskivonást. A hitel/betét mutató azonban így is tovább csökkenhet.

Gyors romlás a vállalati hitelportfólióban

A háztartási hitelek körében 14 százalék körüli a nem teljesítő hitelek aránya, ami az árfolyamgátnak köszönhetően csökkenésnek indulhat, hisz ez eliminálja az árfolyamkockázatokat. Az MNB szerint az árfolyamnak van a legnagyobb hatása a hitelek nem teljesítésére, és nem a foglalkoztatásnak, ezért is lehet hatékony az árfolyamgát a nem teljesítő hitelállomány további felépülésének megakadályozásában. A vállalati portfólióban azonban nincs ilyen pozitív tényező: 2013 végére itt 22 százalékra nőhet a nem teljesítő hitelek aránya.