A telefonadó bevezetése után a népszerű multimédiás csomagok havi díjának akár 30-41 százaléka is az államé lehet, amennyiben a felhasználók maximálisan kihasználják a tarifában lévő perceket és sms-eket. Más díjcsomagok esetében lehetnek ugyan kisebb eltérések, de az áfa miatt legalább 27 százalékos állami elvonással számolhatunk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium többször is azzal érvelt a telefonadó mellett, hogy Máltán és az Egyesült Államokban is adót vetnek ki a távközlési szolgáltatásokra. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár néhány napja arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban hat és huszonvalahány százalék közötti telefonadót szednek be a cégektől.
Egy amerikai adóügyi szakportál 2011 februári összegzése egyezik a Balog által említett számokkal, de azt azért illett volna tisztázni, hogy az USA-ban a szövetségi, állami és helyi adók összege nem éri el még a magyar áfa mértékét sem.
A legnagyobb mértékben megsarcolt nebraskaiak összesen 23,69 százalék adót fizetnek a távközlési szolgáltatásokért, az oregoniak csupán 6,86 százalékot, és az átlag adótartalom csak 16,26 százalék. Az amerikaiak még ezt is soknak tartják, és szolgáltatók azért küzdenek, hogy átláthatóbb legyen a rendszer, másrészt pedig csökkenjen a helyi adók mértéke. A máltai 3 százalékos telefonadóról pedig azt kell tudni, hogy azt csupán 18 százalékos áfa egészíti ki, tehát a telefonálókat éritő állami sarc ott is kisebb, mint hazánkban.
A kormány júliusban kezdi megadóztatni a telefonszolgáltatásokat, ami idén 30 milliárd, jövőre 52 milliárd forinttal erősíti költvetés bevételi oldalát. Mint azt korábban megírtuk, az eredeti elképzelés az volt, hogy megkezdett percenként és sms-enként 2 forint lesz a telefonadó, de lesznek kedvezmények és eltérések is. Gondot okoznak például a feltöltőkártyás csomagok, mert nem lehet előre megállapítani, hogy mennyit telefonál az ügyfél. A nulla forintos percdíjak megadóztatása pedig túlságosan nagy mértékben növelné a szolgáltatás árát.