Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Viszlát Erzsébet?

2012.04.29. 12:00
Most még van, jövőre viszont nem biztos, hogy lesz, és ha meg is marad, a jelenlegi formájában biztosan nem él tovább az utalványpiac. Az Erzsébet-rendszer jelenlegi működését Brüsszel is vizsgálja.

Sokak szerint nem feltétlenül sikersztori az utalványpiacra bevezetett Erzsébet-rendszer, írja a Napi Gazdaság. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy parlamentben elhangzott képviselői kérdésre adott válaszában megjegyezte, a kormány is tisztában van vele, hogy az utalványpiac a jelenlegi formájában nem felel meg az uniós irányelveknek, ezért a mostani formájában biztosan nem marad meg.

Erre a tényre a piac válaszul viszonylag gyorsan kitalálta, hogy 2013-ban már nem is lesz Erzsébet utalvány, ám gyanús, hogy a pletyka inkább az ellenérdekelt felektől indulhatott. Ők pontosan tudják, nehéz lesz visszaszerezni az Erzsébettől a piacaikat, ezért akkor tudnak még menteni a helyzetükön, ha minél több piaci szereplőben ültetik el a megszűnés gyanúját, lehetőleg szerződéskötés előtt.

A jutalékrendszer

A NÜSZ a jutalékrendszer bírálatára mindig azzal vágott vissza, hogy az összes ügyfele az Erzsébet utalvány publikus szerződési feltételeivel megegyezően szerződött és nem kíván ezen feltételrendszertől eltérni. Ám például a a nagy magyar üzletláncok, mint például a CBA, még az előtt felkerült az elfogadóhelyek listájára, hogy az Erzsébet utalvány szerződési feltételei megjelentek volna.

A piaci pletyka arról szól, hogy a magyar láncok 3 százalék jutalékon szerződtek, míg a nemzetközi láncoknak 6 százalékon kínáltak (informálisan) szerződési lehetőséget. Ez egyesek szerint körülbelül olyan, mint amikor egy fogyasztó a biztosításidíj-kereső rendszerben megadja a saját paramétereit és az árajánlatokban szerepel olyan is, amely 150-szer drágább, mint a legkedvezőbb ajánlat. Vagyis a biztosító azt kommunikálja a fogyasztó felé, hogy nem őt keresi partnernek.

Bármennyire is szerették volna a Magyarországon jelen lévő nemzetközi kereskedelmi láncok, Brüsszel nem az Erzsébet utalvány jutalékrendszerét vizsgálja, ami ugyancsak összeesküvéselmélet-gyanús (lásd a keretes írást), hanem azt, hogy a kibocsátók és az elfogadóhelyek között miért nincs nemzetközi vállalkozás.Vagyis az Erzsébet utalvány kibocsátója miért is van monopolhelyzetben, és ennek van-e köze ahhoz, hogy az elfogadók 99 százaléka magyar.

Ez utóbbit a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ), mint kibocsátó orvosolta. Kemény menet volt, de bekerült a Tesco áruházlánc az elfogadói körbe. A tárgyalások megindulása éppen egybeesett azzal, hogy az utalványpiacért felelős államtitkár kijelentette: nem szívesen tárgyalnának nemzetközi cégekkel az elfogadásról. Ám ezen a napon a kereskedelmi szövetség megjelentetett egy sajtóközleményt arról, hogy nincs az elfogadók körében nemzetközi lánc és senki nem is tárgyal velük az elfogadásról.

A történések harmadik szála az volt, hogy a nyilatkozatok megjelenésének napján a NÜSZ informálisan megkereste a Tescót mint esetleges elfogadóhelyet. A kereskedelmi szövetség sajtóközleménye az online médiának köszönhetően úgy ment át a sajtón, mint kés a vajon, és a nap végére a minisztérium már arra kérte a Tescót, hogy adjon ki nyilatkozatot: formálisan is tárgyalnak az elfogadásról.

Kimarad a legtöbb multi?

Jó egy hónap múlva a Tesco üzleteit is bevonnák a "buliba", de rajta kívül nem hallani egyéb nemzetközi vállalatokkal való tárgyalásról. Ráadásul a hírek szerint a nemzetközi láncoktól kétszer annyi jutalékot  kért a NÜSZ, mint a kisebb elfogadóhelyektől vagy a magyar láncoktól.

Pedig lenne igény a nemzetközi kereskedőknél az elfogadásra, de nem azért, mert jó üzlet lenne a beváltás, hanem azért, hogy a vásárlóknak ne kelljen egy ajtóval odébb menniük. Az Erzsébet utalvány sehogy sem  üzlet a nagyoknak, hiszen a  cafeteriában adható összeg lényegében  harmadolódott és erősebben  szabályozták a használatát is, így közel sem  akkora a  készpénz-helyettesítő képessége, mint korábban az étkezési   utalványoknak.

Ehhez párosul a piaci hírek szerinti hatszázalékos jutalék, már amit a NÜSZ felszámít. Ezzel a kereskedők szerint akkor sem lenne gazdaságos az elfogadás, ha nem lennének nyomottak az árak és magasabbak lennének az árrések.

A fogyasztói érdekek is sérülnek

A kereskedők szerint az Erzsébet-helyzet hasonlít a vasárnapi nyitva tartáshoz: a cél mindkét esetben a kisebb egységek  helyzetbe hozása, ami önmagában nem baj, de a jogszabályok épp a vásárlót fosztanák (fosztják) meg a lehetőségtől - a hétvégi  bevásárlástól, illetve a megszokott áruháztól.

Mindezt azért, mert egy uniós jogszabályba ütköző piaci rendszer képtelen a fogyasztói érdekeket figyelembe venni. Az ügy gazdaságilag tiszta, ám mint minden mögött, nagyon erős üzleti stratégia áll. A politikai elemzők és nem mellesleg lobbisták véleménye szerint a kormány pontosan tudta, hogy az Erzsébet-rendszer nem "Brüsszel-képes".

Arra számítottak, hogy a a bevezetése után épp elegendő idő marad arra, hogy az utalványokat (mint márkát) megtöltsék nemzeti tartalommal és minél több magyar piaci szereplővel szerződjenek, amelyek a későbbiekben (az újra liberalizált utalványpiacon) az Erzsébet-rendszer gerincét képeznék. Mire ismét többszereplőssé válik a piac, addigra az Erzsébet utalvány annyira erős lesz, hogy nem lehet megkerülni.

Ráadásul a termékbevezetés költségei alacsonyak voltak, ráadásul ezeket a költségeket is a rendszerbe csatlakozók fizették meg, vagyis az államnak lényegében egy petákjába sem került az ügylet.

Örülnek a kicsik

A kicsik pedig boldogok, számukra az utalvány a  vendéglátóiparban és a szolgáltatószektorban is erőteljesen helyettesíti  a készpénzt. A kicsik szerint az Erzsébet utalvány olyan  eszköz, ami csak itthon költhető el, és külön öröm, hogy a kis- és  közepes vállalkozások is részesülnek belőle.

Korábban az utalványok a  nagy élelmiszerüzleteknél landoltak, a jelenlegi viszont az elfogadás  szabályai miatt jórészt a kicsiknél köthet ki. Egyelőre nincs  tapasztalat arra, hogy a vásárló hol váltja be az utalványt, de afelől  senkinek sem lehet kétsége, hogy az üzletben megvásárolható krumpli  esetében többet ér, mint az étteremben kapható rántott húsnál.

Annak pedig senki sem örül, hogy a béren kívüli  juttatásban az utalvány csak 5 ezer forintig adható és később változhat  az elfogadás szabálya a vendéglátóiparban is.

Komoly visszaesés

Nagymértékben, 87,3 százalékról 75,1 százalékra esett azon cégek aránya, amelyek valamilyen béren kívüli juttatást adtak dolgozóiknak, az egy foglalkoztatottra jutó átlagösszeg pedig 177,7 ezer forintról 166 ezer forintra csökkent − derült ki az OTP Pénztárszolgáltató felméréséből. A társaság szerint komoly változás, hogy a munkáltatók mind nagyobb része bruttó összegben határozza meg a juttatások összegét, 74 százalékról 67,4 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek nem terhelnek bér- és járulékterhet dolgozóikra.

A gazdasági helyzet és a megemelt minimálbér miatt az egy évvel korábbinak duplájára, 22,7 százalékra nőtt azon munkaadók aránya, amelyek legfeljebb évi 60 ezer forintig tudnak juttatást adni dolgozóiknak − praktikusan Erzsébet utalványt. A béren kívüli juttatást nem biztosító cégek közel 60 százaléka az erre fordítható keret hiányával indokolta döntését, de 14 százalék vezetői döntést jelölt meg érvként, vagyis ők a jogszabályi és termékbizonytalanság miatt döntöttek így.