A Magyar Nemzeti Bank évekkel ezelőtt elkezdett jótékonykodni a használt pénzekkel. Az elhasználódott, ezért forgalomból kivont bankjegyeket – évente ötven-nyolcvan tonna pénzről van szó – már régóta pénzjegytéglákká alakítják, és a nagyon magas fűtőértéküket kihasználva elégetik. Egy-egy brikettbe négy-ötmillió forintnyi apró cafatokra zúzott pénzt préselnek, a pénztéglák fűtőértéke a barnaszénével vetekszik.
A jegybank vezetése 2008-ban újított: akkortól jótékonysági akciókat hirdet meg minden évben, és a bankjegybriketteket alapítványok, egyesületek, iskolák, óvodák kapják meg, hogy fűtési költségeiket csökkenthessék. A most már négyéves kezdeményezést, amely révén évente általában három szervezet kap pénzt, hogy elégesse – az első évben miskolci, csurgói és gyulai civilek fűthettek a pénztéglákkal –, az elmúlt hónapokban hirtelen felkapta a világsajtó: több mint huszonöt helyen jelent meg hír, cikk és videó erről.
„Új értelmet ad a pénzégetés kifejezésnek a magyar központi bank” – számol be például a világ túlsó felén megjelenő New Zealand Herald a magyar kezdeményezésről. A hír megjelent számos nemzetközi hírportálon, valamint Írországban, az Egyesült Királyságban, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Indiában, Lengyelországban, és még Szingapúrban is foglalkozott vele a sajtó. Foglalkozott a témával jellemzően tőzsdei híreket közlő Stock Market Todayban, de még a brit Telegraph és BBC is beszámolt róla.
A BBC-nek nyilatkozó Ferenczi Barnabás szerint sok országban küzdenek a jegybankoknál azzal, hogy mihez kezdjenek a már haszontalan papírpénzekkel. Európában az MNB-nél működik a legmodernebb gépesített pénzmegsemmisítő rendszer és már sok külföldi látogatónak tudott ezzel követendő példát mutatni a központi bank, mondta Ferenczi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
