Lemondtunk a szélsebes növekedésről

A május elseje miatti rövidebb munkahéten a gazdasági szereplők leginkább még a múlt héten bejelentett legújabb Széll Kálmán terv részleteit és várható hatásait próbálták tisztázni. A 14 hónapon belüli 6. költségvetési kiigazító csomagnak ugyanis számos eleméről csak annyit lehet tudni, hogy mennyit szeretne beszedni belőle a kormányzat.

Egyelőre annyi derült ki, hogy Matolcsy tervei szerint a telefonadót csak a havi tíz percnél többet beszélgetőknek kellene fizetniük, és személyenként havonta legfeljebb 700 forint, üzleti előfizetőknek 2500 forint lenne a teher.

Ez viszont még korántsem biztos, ugyanis a telekom cégek a leghamarabb őszre tudnák végrehajtani a percalapú adóhoz szükséges százmilliós fejlesztéseket. Az eddigi egyeztetéseken nem közeledtek az álláspontok, viszont ha őszre csúszik az adó bevezetése, az tízmilliárdos nagyságrendű lyukat ütne a költségvetésen.

A hétfői Fidesz frakcióülés után azt lehetett még megtudni, hogy a pénzügyi tranzakciós adót valamilyen módon a bankok fogják majd fizetni, és hogy marad az eredetileg a "pofátlan végkielégítések" ellen bevezetett 98 százalékos különadó is. Mindezek mellett újabb adómódosítások is a napirenden vannak, például a vízellátást is különadóztatnák.

A kormány azt  tervezi még, hogy egy szokatlan húzással még nyáron elfogadják a jövő évi költségvetés fő számait. A mögöttes cél az, hogy hátha ezzel jobban meggyőzzük az uniós pénzügyminiszterek tanácsát (Ecofin) arról, hogy fenntartható pályára állt az ország, és így mégis hozzájuthatunk az unió kohéziós alapjából remélt 145 milliárd forinthoz. Ehhez viszont nem passzolna, ha máris elkezdenék felpuhítani az új megszorító csomagot.

Hogy lesz itt növekedés?

A GKI legfrissebb elemzése szerint az új Széll Kálmán terv bevételcentrikus és növekedés ellenes, többek közt ezért is nehezen elkerülhető a recesszió. Úgy tűnik, hogy emiatt az NGM is agódik, ezért adókedvezményekkel pörgetnék fel a hitelezést.

Hamecz István szerint beláttuk, hogy a gazdasági villámháborúnk elbukott, és már a kormány is a jelenlegi lassú növekedést gondolja tartósnak, bár a problémáinkra "megnyugtató választ még nem tudnak adni".  Bod Péter Ákos szerint is tartósak lesznek az új adók, amik stabilizálhatják a költségvetést, de visszavetik a növekedést.

A finanszírozáshoz mindezek mellett kulcsfontosságú lenne a megállapodás az IMF-fel, azonban ez inkább őszre lesz várható. Az időpont még viszonylag távoli, és tucatnyi jogszabályt kellhet módosítani ahhoz, hogy szóba álljanak velünk. Az uniós szigor viszont enyhülhet a rossz növekedési kilátások miatt.

	17. heti záró	18. heti záró
BUX	18 253	17 840
OTP	3 810	3 755
Mol	17 900	17 100
Richter	36 485	37 200
Magyar Telekom	546	490

Rossz hírek nyugatról

Idei legrosszabb hetüket zárták az amerikai tőzsdék, az európaiak sem brillíroztak, és ezt a forint is megérezte. Mindezeket leginkább a kedvezőtlen amerikai makrogazdasági adatok okozták, de szerepet játszott a hétvégi görög és francia választásokkal kapcsolatos bizonytalanság is. Az eurókamat változatlanul 1 százalék maradt, az aranypiacon pedig egy komolyabbnak tűnő brókerhiba borzolta a kedélyeket.

David Altig, a Fed egyik vezetője szerint arra is oda kéne figyelnünk, hogy a középosztály viseli igazán a válság terheit, ami a növekedés komoly gátja lehet, és ez Európára még jobban is igaz, mint az USA-ra.

Argentína közben államosította Dél-Amerika egyik legnagyobb olajcégét, az eddigi tulajdonos spanyol Repsol valószínűleg hiába fog perelni az argentin bíróságon. Ez biztosan nem hiányzott az egyébként is pocsék helyzetben lévő spanyoloknak. A szlovák kormány a betétvédelmi alapjuk einstandolását tervezi, és egy, a korábbi magyar tervekhez némileg hasonló ingatlandót. Felminősítették viszont Görögországot és Lettországot is, Kína, Japán és Dél-Korea pedig kölcsönös államkötvény vásárlási megállapodást írt alá.

A hét hírei közé tartozik még, hogy Deutsche Bank megvette a második legnagyobb szerb bankot, és az osztrák posta is Kelet-Európa felé terjeszkedik. A Lufthansa 3 500 emberétől válik meg, és bezárattak egy nagyobb kínai Coca-Cola gyárat, mert klóros vízből készítették az üdítőt.

Balaton, kínai kormány

Azért itthon sem csak gazdaságpolitikai fordulattal voltunk elfoglalva, az állam például jelentős megállapodásokat kötött a kínai kormánnyal. A hét egyezmény közül kiemelkedik az egymilliárd eurós gazdaságfejlesztési hitelkeret, és két nagyobb infrastrukturális beruházás.

A kormány emellett 2,5 milliárd forintra perelt be egy balatoni ingatlanfejlesztőt, az SCD 2004-2005-ös vásárlásai és az azok utáni fejlemények verték ki a biztosítékot. Világhírű lett a magyar pénzégetés, de itt most nem arra kell gondolni, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő újabb autópálya részt terveztet kétmilliárdért. Az NFÜ pedig egy kissé még túl büszke is volt az útépítésekre, az M0-s azon szakaszával hirdették a sikereiket, ami még el sem készült.

Selmeczi Gabriella kiszámolta, hogy 850 milliárd forintos nyugdíjveszteséget termeltek a magánnyugdíjpénztárak, arról most nem beszélt, hogy mekkora veszteséget szenvedett a nyugdíjvagyon el azóta, hogy állami kézbe vették.

Csúszik a munkahelyi képzéseket támogató pályázat, nem is lehet tudni, hogy mikortól lesz elérhető a felkínált 21 milliárd forint. Kiderült, hogy a fővárosban gyakorlatilag leálltak az új lakások építésével és a felújítások sem zökkenőmentesek, kirúgták a visszásságok kapcsán érintett állami paneles cég vezetőjét.

Enyhén növekvő forgalom mellett a Tesco egyre jobban lehagyja a CBA-t, csődvédelmet kért viszont a Hey-Ho gyártója, ami kissé kevésbé meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy három éves mélypontra került a hazai feldolgozóipar. Mindenképp jó hír ezek mellett, hogy Zalából jön a magyar kivi.