E-útdíj: megszakadtak az egyeztetések

2012.05.09. 08:28
Megszakadtak a fuvarozók és a kormány között az e-útdíj bevezetése és annak kompenzálása ügyében folytatott egyeztetések. A vállalkozások azt szeretnék elérni, hogy a tőlük beszedett többletdíjak mintegy felét forgassák vissza a versenyképesség javítására.

Három-négy hete megszakadtak a kormánnyal az elektronikus útdíj bevezetéséről folytatott egyeztetések. A magyar fuvarozók kompenzálásának részleteiről is szó volt − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Hozzátette: amíg a kabinet nem dönt a díjpolitika részleteiről, addig nem is folytatják a tárgyalásokat. Karmos azt valószínűsíti, hogy a kormány már a mai vagy a jövő heti ülésen foglalkozhat a témával, és ha megvan a döntés, felgyorsulhatnak az események.

A Széll Kálmán terv (SZKT) eredetileg azzal számolt, hogy a használatarányos útdíj bevezetését követő első teljes évben mintegy 45 milliárd forint többletbevétel várható a matricás rendszerhez képest. Az április végén bemutatott SZKT 2.0-ban viszont már 150 milliárdos előirányzat szerepel, szintén többletbevételként megfogalmazva. Az útdíjtervek részleteivel még nem állt elő a kormány, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy az így megtriplázott előirányzatból mennyit hozhat az, hogy nemcsak a gyorsforgalmi utak, hanem a főútvonalak használata is díjköteles volna, illetve mennyit az, hogy a korábban kilométerenként 20 forint körülire kalkulált díj végül magasabb lesz. Nem kizárt az sem, hogy mindössze pongyola fogalmazásról van szó az SZKT-ban, és a 150 milliárd valójában nem a többlet-, hanem a teljes útdíjbevétel, és így nem a 45 milliárdhoz, hanem ahhoz az egyébként sokszor emlegetett százmilliárdos tételhez kell viszonyítani, ami a személygépkocsikra számított 30 milliárd forintnyi matricás és a tehergépjárművekre kalkulált 70 milliárd forintnyi elektronikus útdíjas bevételből állt volna össze.

A fuvarozók szakmai szervezetei már jó ideje tárgyalnak a kormánnyal a hazai vállalkozások versenyképességének javítását célzó kompenzációs lehetőségekről. Karmos szerint az ellentételezésnek például olyan adónemeknél lehetne tere, amelyeket az EU nem szabályoz, illetve olyanoknál, amelyeknél az uniós regulákhoz képest van mozgástér. A hazai fuvarozók azt szeretnék elérni, hogy a tőlük beszedett többletdíjak mintegy felét forgassák vissza a szektor versenyképességének javítására. Ez azt jelenti, hogy több tíz milliárd forintra rúghat a kompenzációs igény. A matricafelhasználási adatok alapján ugyanis az MKFE úgy kalkulál, hogy a fuvarozók által befizetett úthasználati díjak valamivel több mint fele a külföldieket, a fennmaradó rész pedig a hazai vállalkozásokat terhelné.

Karmos hozzátette: a fizetős úthálózat pontos meghatározása nagymértékben befolyásolja ezt az arányt, hiszen amennyiben sok olyan szakasz is díjköteles lesz, amelyet a külföldiek nem használnak, a hazaiak terhe nő. Bár az MKFE szívesen tárgyalna a kormánnyal a fizetős utakról is, jelenleg úgy tűnik, hogy e kérdésben a kormány önállóan dönt. A főtitkár hangsúlyozta: nem mindegy például, hogy díjköteles lesz-e a településeket elkerülő utak vagy az autópályák felhajtó szakaszainak használata is.