Strómanok szerepeltek a privatizációban

2012.05.09. 08:01
Az elmúlt két évtized privatizációs folyamatának vizsgálatakor több sajátosságra is felfigyelt a fejlesztési tárca: a magánosítók nemritkán strómancégeken keresztül szerezték meg az állami, önkormányzati vagyont. Más esetekben pedig éppen azokat az iratokat nem találni, amelyek bizonyíthatnák, hogy a vállalkozások valóban teljesítették a privatizációs szerződésben számukra előírt közérdekű feladatokat – írja szerdai számában a Magyar Nemzet.

Míg az önkormányzati magánosítás áttekintése még az adatgyűjtés fázisánál tart, addig az állami vagyonkezelők elmúlt két évtizedben kötött privatizációs szerződéseit ügyvédi irodák bevonásával hónapok óta elemzi a tárca, írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a minisztériumban úgy látják, az önkormányzati vízművek, a szemétszállítás, a helyi közlekedés és a távhőszolgáltatás privatizációs megállapodásait érdemes alaposabban szemügyre venni.

Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkára elmondta: elsősorban azokat a szerződéseket vizsgálják meg tüzetesen, ahol az értékesített, korábban köztulajdonban lévő vállalkozás vagy létesítmény még működik, és az sem mellékes, hogy a jogkövetkezmények érvényesítésére van-e mód. Nagyjából száz olyan, nagyobb horderejű privatizációs megállapodás lehet, ahol az állami érdekek érvényesítése ma is elképzelhető.

A tárca vizsgálata elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a ma is működő gyárak, szolgáltatók magánosítói vagy a jogutódok eleget tettek-e azoknak a környezetvédelmi, munkáltatói és más természetű kötelezettségeiknek, amelyeket a privatizációs megállapodások aláírásakor vállaltak.

A privatizációs szerződéseket szinte mind megtalálták, a közérdekű teendők ellátásáról szóló iratok viszont igencsak hiányosak, mondta az államtitkár. Az is problémát okozhat, hogy az állami, önkormányzati vagyon megszerzéséhez nemegyszer strómancégeket használtak fel. A vizsgálat a tényleges tulajdonosi viszonyokat is igyekszik kideríteni, meghatározva, pontosan mely vállalkozás vagy üzleti csoport kérhető számon az esetleges mulasztásokért, szabályszegésekért.

A megállapodások áttekintése után derülhet csak ki, mely magánosítókkal szemben érvényesíti akár bírósági úton is a magyar állam a közérdeket – mondta Hegmanné Nemes Sára a lapnak. A szaktárca egy hónap múlva összefoglalót készít az Országgyűlésnek az eddigi eredményekről, egyúttal feltehetően kérni fogja, hogy az elemzés május végén lejáró határidejét nyújtsák meg.