8 milliárddal kevesebbet várnának a telefonadóból
A távközlési adóból a különböző kedvezmények miatt évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben, közölte Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár hétfőn az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén. A bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a távközlési adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.
A helyettes államtitkár Vágó Gábor (LMP) kérdéseire elmondta: a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. Az LMP-s képviselő azt firtató kérdésére, hogy az adó bruttó vagy nettó 2 forintként jelenik-e meg a számlákon, úgy vélekedett: a szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni; áthárítás esetén áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával. A távközlési adó bevezetéséhez megítélésük szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó.
Babák Mihály (Fidesz) elismerte, hogy bár az adó alanya a szolgáltató, az adókat mindig a fogyasztó fizeti meg, úgy vélekedett azonban, hogy az új szolgáltató belépésével esély van arra, hogy az adót ne hárítsák át rájuk. Balog Ádám az elhangzottakra reagálva azt mondta: arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra.
A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország hétfőn közölte, megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot. Míg az előzetes iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat a szolgáltatókkal és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt, a törvényjavaslatban ezzel szemben már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó.
"A három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást és értetlenül áll az újabb különadó előtt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit és csak a távközlési társaságokat sújtja. Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon" - áll a közleményben.
A távközlési cégek hangsúlyozzák, megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését. Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják: az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, 27 százalékos ÁFA, különadó és most egy újabb, percalapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat. A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország arra kéri a Kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat.