A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben csökkent a GDP az első negyedévben, a negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta – kommenálta az adatot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a második negyedévben a Mercedes gyár indulásának köszönhetően továbbra is növekedés várható negyedéves összehasonlításban, „azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP-növekedést mutasson”.
Ezért Suppan az idei évre szóló korábbi 0,5 százalékos növekedési előrejelzésüt 0-0,5 százalék közötti visszaesésre módosítja. „A fogyasztás feltehetően újra visszaesett, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett” – fogalmazott a takarékbanki elemző, megjegyezve ugyanakkor: némi reményt adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes-üzem indulása okozhatott.
Az elemzés kitér arra: a német GDP az első negyedévben bőven meghaladva a várakozásokat, 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, valamint 1,7 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest. Szlovákia GDP-je messze meghaladva a várakozásokat: 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és 3,1 százalékkal a tavalyihoz képest. Ezzel szemben Csehország messze alulmúlva a 0,1 százalékos növekedési előrejelzést 1 százalékkal esett vissza mind negyedéves, mind éves alapon, ezzel a cseh gazdaság már a harmadik negyedéve mutat visszaesést. A román gazdaság szintén gyengébben teljesített, 0,1 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 0,3 százalékkal nőtt, így a román gazdaság technikai recesszióba süllyedt a tavalyi utolsó negyedéves visszaesést követően – fejezi be Suppan a kitekintést.
Amennyire jók lettek a német GDP-számok, legalább annyira lettek rosszak a hazai nemzeti össztermék mutatói, emeli ki a Commerzbank szakértője, Karsai Péter is. A korábban napvilágra került adatok alapján „eleve körülbelül fél százalékos zsugorodásra lehetett számítani negyedév/negyedév alapon. A tényadat azonban ennél is rosszabb képet mutat, 1,3 százalékos
csökkenést könyvelhetünk el” – írja, felhívva a figyelmet arra, hogy a tavalyi utolsó három hónapjára
kalkulált 0,3 százalékos növekedést is nullára módosította a KSH. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a gyenge régiós GDP-számok ellenére erősödni tudott kora délelőtt a forint, az euró ára a 293,50 feletti szintről 292 alá került.
Figyelemreméltó, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely rendszeresen kommentálni szokta a KSH gazdasági tárgyú gyorsjelentéseit, a mostani adatközlés után nem tette közzé a véleményét.