MNB: Így nem lesz 50% alatt az adósság

A Magyar Nemzeti Bank kedden bemutatott elemzése szerint 2026-ig sem csökken az államadósságunk az alaptörvényben meghatározott 50 százalékos ráta alá, legalábbis abban az esetben, ha változatlan marad a költségvetési politika.

Az anyag megállapítja, hogy változatlan költségvetési politika mellett technikai kivetítés alapján a GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalék lehet. Ezzel az adósság elérheti a mastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, ugyanakkor meghaladja az Alaptörvény 50 százalékos adósságcélját.

Ez utóbbi eléréséhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. Ha 2026-ra el szeretnénk érni a kívánt adósságcélt, 2017-ben újabb 0,9 százalékos kiigazításra lenne szükség, ha ez 2020-ban történik meg, akkor már a GDP 1,3 százalékát el kellene érnie a kiigazításnak.

A kivetítés alapján az államháztartás elsődleges egyenlege hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. A kivetítés 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet feltételez, melyet a finanszírozási költségek 0,8 százalékkal haladnak meg. Ezzel az elsődleges egyenleg képes ellensúlyozni a finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

Csökkenni fog a hiány

Az MNB elemzésében 2012-re 0,1, 2013-ra 1,5 százalékos növekedéssel számol, az infláció feltételezésük szerint 5,6 százalékra nő jövőre, 2013-ban érheti el a 3 százalékot. A növekedés forrása a jegybank elemzése szerint továbbra is az export lesz, ez idővel kiegészülhet a hazai fogyasztással, ha az visszatér a válság előtti szintre.

A költségvetés hiányát 2013-ban csökkenti a bér és transzferkiadások nominális befagyasztása, valamint a bérkompenzáció kiesése 2014-ben. Csökkenti a hiányt a dohány jövedéki adójának további emelése, valamint a nyugdíj-intézkedések. A már meghozott intézkedések közül a következő öt évben a hiányt növeli a bankadó és az ágazati különadó kiesése, valamint az szja-rendszerben a fél-szuperbruttó kivezetése. A hiányt növeli majd az MNB szerint a pedagógus életpálya modell és az új diákhitel-konstrukció is 2014-től.

Kevesebb jön be a Széll 2.0-ból

A Széll Kálmán-terv 2.0 az MNB szerint 2012-ben 0,2 százalékkal, 2013-ban 1,1 százalékkal, 2014-ben 1,3 százalékkal javítja az elsődleges egyenleget. Az elemzés készítői a kormány által vártnál kisebb hatással számolnak az e-útdíjból és a gyógyszertámogatási kiadások csökkentéséből.

Szerintük ha az elektromos útdíjrendszer kiépítésének a költségét is figyelembe vesszük, akkor 2013-ban mindössze 39 milliárd forint lehet a költségvetésre gyakorolt pozitív hatása, és 2014-ben sem haladja meg a 100 milliárd forintot. A gyógyszertámogatási kiadások csökkentéséből az MNB idén mindössze 3, jövőre 25, 2014-re 29 milliárd forint pluszt vár a költségvetésbe. (Mint ismert, a kormány az e-útdíjból már jövőre 75 milliárdot vár, a gyógyszertámogatások csökkentéséből pedig 40 milliárdot vár.)

Fehér Csaba, az MNB közgazdásza felhívta a figyelmet, a jegybank elemzése úgynevezett technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

Tekintettel a hosszú időtávra a makrogazdasági és fiskális pálya bizonytalanságai összeadódnak. A Széll Kálmán-terv 2.0 hatása nem szerepel a makrogazdasági pályában, a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatását ugyanakkor figyelmebe vette a kivetítés.