Kéthetente változtak az adószabályaink

2012.05.17. 11:07

A legutóbbi növekedési adat nagyon jól mutatja, hogy Magyarország milyen kihívások előtt áll. Az európia környezetbe helyezve a mostani magyar teljesítményt az látszik, hogy rengeteg teendő van még – mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a HBLF csütörtöki konferenciáján. Oszkó szerint a finanszírozás éves szinten százmilliárd forinttal olcsóbb lenne, ha kiegyeznénk a nemzetközi szervezetekkel.

Rossz stratégia

Az adórendszer változtatása hibás, mondta a volt pénzügyminiszter, mert rossz a gazdaságpolitikai stratégia. A kormány a fogyasztásélénkítési irányba próbált meg a kezdetekkor elmenni (ez a keresleti gazdaságpolitika), ehhez képest kínálati, a vállalkozási versenyképesség feltételeit javító gazdaságpolitikára lett volna szükség. Ehhez képest az szja-csökkentéssel a kormány egy szűk társadalmi réteggel volt bőkezű, akik a pénzzel vagy az adósságaikat csökkentették, vagy külföldön kezdtek költekezni, ezért nem lett növekedés.

Oszkó szerint a kormány azért engedett ki 500 milliárd forintot az adócsökkentéssel, mert azt várta, hogy a növekedés beindul, is a kiengedett bevételek visszajönnek, ez azonban nem történt meg. Oszkó szerint a mostani adóváltozások a vállalkozási infrastruktúrát teszi tönkre (telekommunikáció, közlekedés, infrastruktúra, hitel), ezzel megint rossz irányba megy a kormány. Magyarországon egyre rosszabb feltételekkel lehet vállalkozni, egy magyar cégnek a munkaerő, a hitel és a felsorolt területek is drágábbak, mint egy osztrák vagy cseh versenytársának.

Egy másik volt pénzügyminiszter, László Csaba szerint az üzleti szférában a bizalom olyan mély ponton van, ami már a gazdasági növekedést veszélyezteti, ez látszik a rosszul sikerült növekedési adaton. Nem látszik, hogy a helyzet mitől javulna a következő években. A gazdaság adóteherhelés emelkedni fog, erről az oldalról nem kap támogatást a növekedés. Ezért lenne fontos a kiszámíthatóság, de a kormány ebben sem jó: csak tavaly 21-szer változtattak az adószabályokon – fogalmazott a szakember.

Ha folytatódik a görög pénzkivonás, az ottani bankrendszer napokon belül csődbe megy. Ez tovább fogja csökkenteni a világban a kockázati étvágyat, így Magyarország finanszírozása tovább fog drágulni. Szerinte nem szabad túlértékelni a tárgyalások megkezdésének az időpontját, mert a Bokros-csomag idején az egyetetések egy évig tarottak.

A kormány drága tévedése

Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem tanszékvezető tanára szerint a kormányt tavaly augusztusban meglepte, hogy nincsen növekedés. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az irány jó, csak lassú, és előállt a végtörlesztéssel. Bod szerint a diagnózis téves volt, az irány ugyanis rossz, ezért hiába gyorsítunk, csak még rosszabb lesz a helyzet. Arra is figyelmeztetett, hogy 2006 óta nem nőtt Magyarországon a nemzeti jövedelem, ez is arra utal, hogy rossz irányba megyünk.

Vámosi Nagy Szabolcs adótanácsadó szerint fontos a pénzügyi fegyelem, az állami költekezésből nem lesz tartós gazdasági növekedés. Az új adókról elmondta: azok olyan mértékben csökkentik a befektetői bizalmat, hogy hiába csökkent a társasági adó, az ország tőkevonzó képessége mégis csökken. Az jó, hogy a fogyasztást terhelő adók felé indult el a gazdaságpolitika, de a szociálpolitikai szempontokat ebben érvényesíteni nem szerencsés.

Adó, érzelmek nélkül

„Adópolitikába érzelmeket nem szabad bevinni” – utalt a bankok megadóztatására. Hitel nincs a világban, ebben a helyzetben ezt a szektort tovább adóztatni nem szerencsés. Vámosi szerint az új adók adótechnikai szempontból jók (könnyen beszedhető, széles bázison oszlik az adóalap), de a lakosságra történő áthárítás biztosra vehető. "Ha máshogy nem, úgy érzik meg majd az emberek az új terheket, hogy kevesebb új munkahely lesz , mert ezek a cégek nem hoznak létre új állásokat."

Mellár Tamás a KSH volt elnöke szerint a mostani adóintézkedések rosszul fogják érinteni a gazdaságot, az intézkedések emelik az inflációt és erősítik a feketegazdaságot. Mellár szerint az egyensúly szempontjából nagyon fontosak az új adók, de kérdés, hogy a kormány miért nem nyúl hozzá az szja-rendszerhez.