Informatikusnak könnyű új állást találni

A külső vélemények alapján az információtechnológia (it) az államigazgatás, az autóipar, az idegenforgalom és a bankok-biztosítók után a középmezőnybe tartozik a vonzósági rangsorban. A szektorban a magyar átlagnak megfelelően a dolgozók 55 százaléka elkötelezett munkáltatója felé, derül ki az Aon Hewitt Legjobb munkahely felmérésének részletes adataiból.

Az itthoni átlagnál szívesebben ajánlanák munkahelyüket ismerőseiknek a szektorban dolgozók, munkájukat azonban kevésbé érzik az elvárton felüli erőfeszítésekre inspirálónak. A maradási hajlandóság a területen valamivel alacsonyabb az átlagnál, mivel a munkavállalók fele látja úgy, hogy könnyen találna másik állást (a magyar átlag 29 százalék).

A Napi Gazdaság által megkérdezett cégek rendszeresen mérik dolgozóik elkötelezettségét, illetve különböző eszközökkel igyekeznek javítani is azt. A bevezetett hr-szakpolitikai célkitűzésekkel, rendszeres mérésekkel és értékelésekkel biztosítjuk, hogy a dolgozó és a cég számára is egyértelműek legyenek az egymással szembeni elvárások, mondta Nagy Zoltán, az iFlow Informatikai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Évente értékeli dolgozói elkötelezettségét a Cisco Systems Magyarország Kft., ahol az elmúlt években a visszajelzések alapján nőtt az elégedettség a képzések és egyéni fejlődési lehetőségeknél, illetve a juttatásoknál. A motivációt segíti, hogy a cég a béreket a pontosan mért teljesítménnyel állítja arányba. Az SAP-nál a legutóbbi kutatások az utóbbi évek legjobb elkötelezettségét mutatták helyi és globális szinten egyaránt, mondta Tompos Dóra, az SAP Hungary Kft. hr-vezetője. A szakember szerint fontos, hogy az értékelési rendszer kapcsolatban álljon a kompenzációval vagy a tehetségmenedzsmenttel.

Házon belül évente méri az elkötelezettséget a Kürt Zrt. tudtuk meg Gergácz Lili hr-vezetőtől, aki szerint a jelenlegi piaci körülmények között felértékelődik a motivált és elkötelezett munkaerő, ezért a legjobb, ha a munkáltató maga "állítja elő" azt. Az elmúlt két évben a dolgozói elégedettség emelkedett a Microsoftnál, az idei eredmények alapján a munkatársak 98 százaléka büszke arra, hogy a cégnél dolgozhat, 96 százalékuk pedig ismerőseinek is ajánlaná a vállalatot, hangsúlyozta Fekete Judit, a Microsoft Magyarország Kft. hr-igazgatója. A cég hr-stratégiájának egyik fő pillére a karriermenedzsment és az utódlástervezés, a maradási hajlandóságot a nyitott munkakörök meghirdetése erősíti. Az IBM elégedettségfelmérései évről évre a kelet-közép-európai régió átlagánál magasabb eredményt hoznak Magyarországon, tudtuk meg Barabás Erikától, az IBM Magyarország Kft. hr-vezetőjétől. A vállalat egy projektcsapatot hozott létre, amely tematikus csoportokban a kényesebbnek ítélt hangulatalakító tényezők javításán dolgozik.

Az Aon Hewitt felmérése szerint a munka és magánélet egyensúlya szempontjából az átlaghoz képest 12 százalékponttal magasabb az it-területen azok aránya, akik elviselhető munkahelyi stressz-szintről számoltak be, illetve 10 százalékponttal többen nyilatkoztak úgy, hogy megfelelő egyensúlyt képesek tartani a két szféra között, mondta Juhász Katalin, az Aon Hewitt tanácsadója. Az egyensúlyt segíti a cégek szerint az otthoni munkavégzés lehetősége, a Cisco nemzetközi felmérése szerint például egy alkalmazottja átlagosan heti több mint két napot dolgozik otthonról. A Microsoft jelenleg alakítja át irodáját a nyitott terek és az együttműködés szellemében, a koncepció lényege annak népszerűsítése is, hogy az irodában töltött órák helyett az eredmények kerülnek előtérbe, a Kürtnél pedig kötelező évi 10 nap szabadságot egyben kivenni. A cégek többsége emellett évente többször szervez közösségi és sporteseményeket, csapatépítő tréningeket dolgozóinak.

A Legjobb munkahely felmérés szerint az it-dolgozók háromnegyede tartja jelenlegi munkahelyét szakmáján belül jónak, átlagosan ezt mindössze alig több mint kétharmad annyian látják így. Az it-sek elégedettebbek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal és eszközökkel, a munkahelyi légkört nyitottabbnak és elfogadóbbnak értékelik. A dolgozók legkevésbé a menedzsment teljesítményével elégedettek (9 százalékponttal kevesebben az átlagnál), de pesszimistábbak vállalatuk jövőbeli sikerességével, illetve a pénzügyi sikerekből való részesedésük elmaradásával és a hatékonysággal kapcsolatban is. Az it-szektor dolgozóinak 41 százaléka ugyanakkor elégedett a fizetésével (szemben a magyar átlag 34,5 százalékkal).

A piaci szereplők körében egyöntetű vélemény, hogy igazán jó szakembereket nehéz találni a piacon. Az it-szakma Nagy szerint általánosságban nem küzd erőforráshiánnyal, a kisebb cégeknél azonban a végzettségnél fontosabbak a képességek, a rátermettség, a műszaki érzék és a tapasztalatok, ilyen szakembert pedig nem könnyű találni. A magyar piac továbbra is képes felszívni a rendelkezésre álló szakembereket − fogalmazott Tompos, aki szerint az egyetemeken is pozitív változás indult. A komplex szaktudással rendelkező álláskeresők száma drasztikusan csökkent a Kürt tapasztalatai szerint, a cég a 3-5 évvel ezelőtt még néhány hét alatt betöltött pozíciókra most akár hónapokig keresi a megfelelő jelöltet. Gergácz szerint ugyanakkor e tendencia a nyugati országokban is tapasztalható. Barabás úgy látja, általánosságban nincs hiány it-szakemberekből, a kiemelkedően jó it-sekből, illetve a területen jártas értékesítőkből azonban igen. Bizonyos munkakörökben komoly szakemberhiányt tapasztal a Microsoft is, a helyzeten azonban javíthat Fekete szerint, hogy több más iparág szakemberei is egyre nyitottabbak az szektor irányába.

A válságidőszakban az informatikai cégek szerint felértékelődött a szakmai képzés. A terület kiemelt szerepét támasztja alá Nagy Zoltán szerint, hogy gyakorlatilag ugyanazon kiadási szint mellett kell többet, jobbat, olcsóbban előállítani, szolgáltatni. A Cisco Hálózati Akadémia Programjában világszinten jelenleg több mint egymillió hallgató tanul, Magyarországon csaknem 100 oktatási intézményben érhető el a képzés. Az elmúlt évben több mint 30-féle tréninglehetőséget szervezett az SAP lokálisan munkatársainak. A Kürtnél a szakmai képzések költségének átlaga 300 ezer forint dolgozónként évente, a képzések időtartama átlagosan 8 nap, készségfejlesztésre azonban csak negyedakkora összeggel tud tervezni a társaság, mint a korábbi években. Az IBM egy minimális tréningóraszámot vár el a dolgozóktól évente, a válság hatására a vállalat igyekszik a lehető legtöbb fejlesztési programot saját erőforrások segítségével megvalósítani. A Microsoftnál az éves célok kitűzésekor minden dolgozó személyes fejlesztési tervet kap, a vállalat ezen a területen nem csökkentette a ráfordításokat.