Még nem lett magyar pánik a görögből
További Magyar cikkek
Hiába nem fizették vissza sem a megígért összegben, sem a megígért időben a görög államkötvényeket − az ország problémáját nemhogy nem oldotta meg az államadósság egy részének ily módon való "rendezése", de a helyzet most súlyosabbnak látszik, mint bármikor, írja a Napi Gazdaság. Az aggodalmak egész Európában, így a hazai állampapírpiacon is éreztetik hatásukat. Ami Görögországot illeti, a probléma a régi: az ország továbbra is a fizetésképtelenség állapotában van.
Az Európai Unió érthető módon nem kívánja tovább finanszírozni a görögöket, most már inkább felvállalná talán azt is, hogy az ország elhagyja az eurózónát − bár továbbra is komoly gondot jelent, hogy ennek mikéntje szabályok híján korántsem egyértelmű. A görögök maradnának az euróövezetben, azonban nem akarnak megszorításokat − mondhatni fából akarnak vaskarikát.
Ráadásul a dráma nyilvánvalóan túlmutat Görögországon. Hiszen ott van a többi gyengélkedő ország is. Ha Görögország esetleges kiválása miatt megszűnik az unió vagy az eurózóna válsággóca lenni, pillanatok alatt helyébe léphet egy másik ország. És akár önként távozik Görögország a valutaövezetből, akár kitessékelik onnan, megszületik a precedens a kiválásra. Jöhet tehát a következő ország, és pillanatok alatt széteshet az eurózóna.
Ez az aggodalom váltotta ki a jelenlegi bizonytalanságot, amelyben az euró erőteljesen esett a dollárhoz képest, a forint pedig − mint az ilyenkor lenni szokott − az euróhoz képest. Értelemszerűen ezzel együtt a magyar állampapírok is veszítettek népszerűségükből, azaz a hozamok emelkedtek. Ez utóbbihoz nyilvánvalóan hozzájárul, hogy még el sem kezdődtek az IMF-tárgyalások, amelyekhez nemrégiben igen nagy reményeket fűztek a nemzetközi befektetők, s amelyeknek nemhogy a megkezdésére, de sikeres befejezésére is sürgető szükség lenne ilyen nemzetközi környezetben.
A tárgyalásokkal kapcsolatos konkrétumok hiányában azonban egyelőre az általános pesszimista hangulat lehűtötte a kedélyeket, hiszen az eurózónában bekövetkező esetleges változások már önmagukban is ellensúlyozhatják a még csak a reményekben létező megállapodás jótékony hatásait. A mostani negatív folyamatokat két dolog tudná megállítani − vagy a görög helyzet radikális megváltozása (erre elég csekélynek tűnik az esély), vagy legalább a tárgyalások megkezdődése a Valutaalappal.
Ilyen körülmények között még kedvezőnek is értékelhető, hogy bár nem éppen alacsony hozam mellett, de jelentős kereslet mutatkozott a csütörtöki kötvényaukciókon. A bizonytalan helyzetben valószínűleg okos lépés volt a kibocsátó részéről, hogy mindhárom sorozatból emelte a mennyiségeket, hiszen a hozamok bár magasabbak, mint a korábbi aukciókon voltak, igencsak kérdéses, hogy a közeljövőben nem emelkednek-e tovább.
Valószínűleg ezen logika mentén kínáltak fel délutánra is komoly tételeket a nem kompetitív értékesítésen mindhárom sorozatból. Bár ennek keretében is minden sorozatból értékesítettek, itt már érezhető volt a lelkesedés kifulladása: az igények messze elmaradtak a felkínált mennyiségektől, a tízéves papírnál pedig kirívóan, itt ugyanis mindössze 166 milliónyi névérték kelt el az 5,58 milliárdból. Ami a hozamokat illeti, azok a futamidő növekedésével egyértelmű emelkedést mutattak: a hároméves papír 8,22, az ötéves 8,35, a tízéves pedig 8,45 százalékos átlaggal került a befektetőkhöz. Bár ezek az értékek korántsem vészesek, egyértelműen mutatják, hogy a nemrégiben hirtelen alászállással kialakult nyolc százalék alatti hozamszint kérészéletűnek bizonyult.
A három hónapos diszkontkincstárjegy 7,16 százalékos aukciós hozama − amely egyébként megegyezett a megelőző heti értékkel − pedig azt jelzi, jegybanki kamatcsökkentésre egyelőre nem számít a piac. (Nemrég egy ilyen lépés még reálisnak tűnt − ebben a nemzetközi helyzetben viszont hazardírozás lenne talán.) Az állampapírpiac egészét nézve szerencsére megállapítható, hogy pánik nincs, azonban ennek kapcsán igencsak szem előtt kell tartanunk, hogy a múltbeli teljesítmények semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőre nézve. A közeljövő egyértelműen a nemzetközi aggodalmak alakulásának és az IMF-megállapodás körüli konkrét történéseknek a függvénye lesz.