Orbán megsimogatta az unió fejét

A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt. Lassacskán „a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül” – mondta Orbán Viktor kormányfő csütörtökön Brüsszelben. A miniszterelnök az előző este tartott kötetlen állam- és kormányfői EU-találkozó tapasztalatairól számolt be a magyar sajtónak.

Elmondta: az említett európai keret alapján „kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban”. Beszélt arról is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé.

A miniszterelnök bejelentette: az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire. A csomag tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai ( a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok „Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló” tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordítottáfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.

Orbán Viktor értékelése szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is. Az uniós csúcsról beszámolva azt mondta: mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról.

Közben arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, „Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül”.

Görögországban május elején tartottak parlamenti választásokat, amit belpolitikai patthelyzet követett: sem az ország nemzetközi megsegítése fejében vállalt megszorításokat felvállaló, sem az azokat elutasító politikai erők nem tudtak kormányt alakítani. Az országban emiatt június közepén újabb választások lesznek. A helyzet rendeződéséig az IMF felfüggesztette athéni tárgyalásait, és a nemzetközi hitelcsomag újabb részletének folyósítása is kérdéses volt. A június választáson leginkább esélyesnek tűnő párt, a májusban második helyen végzett radikális Sziriza vezetője néhány hete arról beszélt, hogy semmisnek tartják a görögmentésért vállalt korábbi kötelezettségeket.

Sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt is elmondta: a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének „rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív” fejleménye bekövetkezne.