Maradt 7 százalék a forintkamat

Az eddigi 7 százalékos szinten hagyta a nemzeti bank monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot. A keddi kamatdöntés azt jelenti, hogy ötödik hónapja, tavaly december óta nem nyúlt a testület a jegybanki kamatszinthez. A kamatszint tavaly január és november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben 0,5-0,5 százalékpontos lépésekkel nőtt 7 százalékra.

A monetáris tanács a kamatdöntés indoklásában azt írta: „a változékony kockázati környezet és a kijelölt célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak”. Megjegyezte az mt azt is: a „költségvetési hiánycél tartása elengedhetetlen feltétel Magyarország kockázati megítélésének javulásához”. Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy két javaslat volt, egy a tartásra, egy pedig egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre, de „túlnyomó többség” szavazott a kamat változatlan szinten hagyására.

Az előző, április 24-i kamatdöntő  ülésen a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 0,25 százalékpontos kamatemelésre, míg Cinkotai János külső tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre szavazott.

A mai döntés nem meglepő: a Reuters múlt heti felmérésében megkérdezett elemzők egyhangúlag azt mondták, hogy nem nyúl a jegybank a kamathoz. A felmérésben résztvevők a mostani szintnél magasabb kamatot későbbre sem vártak, míg az első csökkentést a többség a második félévre jósoltak, de voltak, akik szerint év végéig marad ez a kamatszint. Néhányan azt is megjegyezték, hogy ezen várakozásokat természetesen felülírná, ha kudarccal végződnének az IMF-fel egyelőre még meg sem indult tárgyalások.

A kamatdöntést befolyásoló tényezők közül az elmúlt hónap főleg rossz híreket hozott. A vártnál némileg kedvezőbb 5,5 százalékos márciusi inflációs adatot áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékos emelkedése követte. Igaz, ez még mindig épp csak magasabb az MNB márciusban publikált éves inflációs előrejelzésénél (5,6 százalék), míg a maginfláció el is maradt attól: a jegybank ezt 2012-re 5,2 százalékra várja, áprilisban 5,1 százalék volt.

Szintén kedvezőtlen gazdasági fejlemény, hogy a KSH május eleji adatközléséből kiderült, hogy a magyar gazdaság idei első negyedéves teljesítménye a vártnál is rosszabb volt, 1,5 százalékkal esett vissza a GDP. Ráadásul a korrigált előző négy negyedév adatai alapján lényegében recesszióról beszélhetünk: az elmúlt négy negyedévben kétszer stagnált, kétszer visszaesett a a magyar gazdaság teljesítménye.

Ugyancsak május elején politikai patthelyzetet, így komoly piaci feszültségeket és bizonytalanságot eredményező választások voltak Görögországban, de romlott a spanyol helyzet is. A mediterrán válság újraéledése a forint gyengülését és az állampapírok hozamának észrevehető emelkedését okozták, az euró 303 forint környéki szinteken is járt az elmúlt napokban.

Mindezek a tényezők együttesen sem olyan súlyos hatásúak, hogy az kamatemelést indokolna, ugyanakkor nem adtak érdemi esélyt a gazdaság élénkítését szolgáló kamatcsökkentésre sem. Ez utóbbinak a korábbi kamatdöntések idején voltak támogatói a monetáris tanácsban, és alacsonyabb kamatot, kevésbé szigorúbb kamatpolitikát szorgalmaztak az NGM múlt év végi kamatdöntéseket kommentáló közleményei is.

Lényegében ezeket a hatásokat vette figyelembe a monetáris tanács is, derül ki a testület közelményéből. Eszerint „a javuló ország-specifikus és romló globális tényezők eredőjeként hazánk kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban volatilisen alakult. A befektetők által elvárt hozamszintek továbbra is magas szinten alakulnak. Egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja”.

Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre. A hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek – kommentálta a kamatdöntést Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.