Potenciálisan kedvező fejlemény a magyar jegybanktörvény módosításáról szóló parlamenti szavazás elhalasztása − vélik londoni felzárkózó piaci elemzők. A módosítások elfogadása eredeti változatukban "katasztrofális" lett volna − idézte az MTI-Eco a Barclays Capital közgazdászait −, mivel ezzel sem az Európai Központi Bank (ECB), sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem elégedett volna meg, így a tárgyalások sem kezdődhettek volna el. Varga Mihály kinevezése az IMF/EU-tárgyalások vezetőjévé békülékenyebb hozzáállást eredményezett − teszik hozzá −, így "lehetségessé vált az áttörés", írja a Napi Gazdaság.
A Bank of America−Merrill Lynch bankcsoport londoni illetékesei szerint a hivatalos tárgyalások júliusban, az Ecofin június 22-én esedékes ülése után kezdődhetnek és még így is lehetséges lenne a nyári befejezés. Orbán Viktor miniszterelnöknek "nem sok haszna származna" abból, ha túl sokáig várna, mivel ez jelentős pénzügyi instabilitás veszélyének tenné ki a magyar gazdaságot. Gyors megállapodás esetén viszont a kormány támogatottsága is növekedhet a forintárfolyam várható stabilizálódása és a hitelköltségek csökkenése nyomán. A program révén ráadásul már jó előre biztosítani lehetne a jövő évi devizafinanszírozási igényeket, ami bővítené a kormány mozgásterét a 2014-es választások közeledtével.
A Bank of America−Merrill Lynch alapeseti forgatókönyvében egy 18 hónapra szóló, 8 milliárd eurós elővigyázatossági hitelcsomag szerepel. A ház szerint normál esetben a kormány valószínűleg nem kívánna lehívni a keretből, de a kibontakozó euróövezeti válság miatt ez mégis megtörténhet.
A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői nemrég a harmadik negyedévre jósolták a megállapodást egy 15 milliárd eurós, két évre szóló készenléti csomagról. Időközben tett budapesti látogatásukról beszámolva közölték: a magyar kormány a készenléti megállapodás után is azt tervezi, hogy a piacról oldja meg a finanszírozást, ha a devizaadósság hozama 6 százalék alá kerül. Az IMF/EU-finanszírozás ennél olcsóbb − 4−4,5 százalék −, a magyar illetékesek megítélése szerint azonban "a politikai ára" lenne magas annak, ha az ország erre támaszkodna. A cég londoni szakértői azonban úgy vélik: ha a devizaadósság hozama a megállapodás ellenére is 6 százalék felett maradna, akkor a magyar kormány valószínűleg lehívna az IMF/EU-keretből és csak "nagyon korlátozott" devizakötvény-kibocsátást hajtana végre.