Demján: Síitákra és szunnitákra oszlott Magyarország

Síitákra és szunnitákra oszlott Magyarország, ha megszólal egy shíta, nem hisz neki a szunnita és fordítva. Ilyenkor nagy szükség van az olyan kívülről jövő, széles látókörű emberek véleményére, mint amilyen Richard T. McCormack amerikai nagykövet, volt államtitkár, vezette fel Demján Sándor a Merrill Lynch alelnökének keddi, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadását.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke felvezetőjében kifejtette, vissza kell adni Magyarországon a munka becsületét, ez az oktatás, a politika és sajtó közös feladata. Szerinte mindenkinek a képességének megfelelő munkát kell végeznie, nem lehet olyan, hogy egy erős, munkaképes ember ne dolgozzon, csak mert az nem tetszik neki. A feltörekvő országok sikere szerinte azt mutatja, hogy ott van fejlődés, ahol dolgoznak.

McCormack előadását Platón elméletével kezdte, miszerint a politikai ciklusok törvényszerűek, a gazdagok oligarchikus uralma esetén eluralkodik az embereken a haszonszerzés vágya, a meggazdagodott vezetők azonban kihívják maguk ellen a szegények haragját, ezek fellázadnak és demokráciát létrehozva egyenlően osztják el a hivatalokat. A túlzott egyenlőség következtében azonban megszűnik köztük a rend, a káoszban pedig egy népvezér kerül hatalomra, aki egy idő után szintén zsarnokká válik.

Szerinte a politikusok a demokráciában a szavazatszerzésre koncentrálnak, így túl nagy a csábítás, hogy a gazdaságösztönzést hitelből valósítsák meg ahelyett, hogy stabil alapokra helyeznék országuk gazdaságát. Az egykori, gazdasági ügyekkel foglalkozó államtitkár szerint a rossz szabályozás, a befektetők mohósága és a fogyasztók közösen hozták létre azokat a buborékokat, amelyek aztán a világon végigsöprő gazdasági válság kialakulásához vezettek.

Elmondta, ő korábban többször figyelmezette a szenátust a hitelpiaci veszélyekre, és később a Merrill Lyncben is hangot adott aggodalmainak.

Szerinte félő, hogy a kipukkant buborékokat majd újabbak követik, a hitelből finanszírozott növekedés eladósodáshoz és újabb válságokhoz vezet. McCornack pozitív példaként említette a balti államokat, ahol időben megkezdték a kiigazításokat, negatív viszont a japánok esete, ahol az erős társadalmi ellenállás miatt ezt a kormány nem tudta meglépni.

"Teljesen egyetértek azzal az állítással, miszerint az Egyesült Államokat nem a terrorizmus fenyegeti a legnagyobb mértékben, hanem a sajtát fiskális politikája" - jegyezte meg a Merrill Lynch alelnöke. A görög helyzet kapcsán úgy vélte, annak nincs rövidtávú megoldása, csak időnyerés folyik, tíz év, vagy mégtöbb idő kell ahhoz, hogy az ország gazdaságát rendbe rakták. McCormack mindemellett elismerőleg beszélt az EKB által létrehozott mechanizmusokról, amelyek segíthetnek megakadályozni, hogy más európai országok is hasonló képpen járjanak. McCornack szerint az egyes országok problémái persze különbözőek, azokat nem lehet egységes módon orvosolni, arra azonban ügyelni kell, hogy elkerüljük az újabb buborékok kialakulását.