Rettegünk a nyugdíjtól

Fontosabb eredmények:

• Csupán a magyarok egy százaléka vélekedik úgy, hogy a jövő generációi jobban élnek majd idős korukban, mint a jelenlegi nyugdíjasok
• Jelentős a nyugdíjkorhatár emelésének elutasítottsága: a megkérdezettek 68 százaléka nem támogat ilyen lépést
• 39 százalék még mindig az állami nyugdíjat tartja a legfontosabb pillérnek, bár 76 százalék már úgy vélekedik, hogy minél több forrásra lehet támaszkodni, annál jobb
• A nyugdíjra való felkészültséget tükröző indexben Magyarország produkálta a legalacsonyabb értéket
• 44 százalék úgy nyilatkozik, hogy bár még nem takarékoskodik külön a nyugdíjas éveire, de tervezi ezt

A második nyugdíjpillér eltűnése miatt egyre erősebben foglalkoztatják a magyar lakosságot a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos kérdések, és a magyarok igen pesszimistán látják a jövőt ebből a szempontból – állapítja meg az a nemzetközi kutatás, amelyet kilenc országban végeztek el az Aegon megbízásából.

A felmérés eredményei szerint a lengyelek után a magyarok látják a legsötétebben a helyzetet: 55 százalékuknak komoly kétségeik vannak a majdani nyugellátással kapcsolatban, 31 százalékuk pedig „nagyon pesszimistának” vallja magát. Különösen figyelemre méltó eredmény, hogy csupán a megkérdezettek egy százaléka látja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai jobban élnek majd, mint a jelenlegiek, holott a felmérésben résztvevő országok átlaga közel öt százalék.

Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, hogy tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ez a pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik: a magyar lakosság igen jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre: különösen pesszimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje.

Reform: akarjuk is meg nem is

A magyarok túlnyomó többsége szerint szükség van a nyugdíjrendszer valamilyen irányú reformjára. A megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében növelni kell az adókat és ezzel párhuzamosan csökkenteni a nyugdíjkifizetések mértékét, és csak 5 százalék látja úgy, hogy a rendszer változtatás nélkül is működőképes marad. Ezzel együtt a magyarok mereven elutasítóak a nyugdíjkorhatár emelésével szemben: 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb, ilyen jellegű lépést.

Annak ellenére viszont, hogy a magyarok igen borús jövőt látnak a nyugdíjukat illetően, egyelőre kevés konkrét lépést tettek a helyzet megváltoztatása érdekében. A kutatás szerint a megkérdezettek 37 százalékának nincs, vagy igen kicsi mértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása, holott az összes ország átlagát tekintve ez a réteg csak 23 százalékot képvisel. Nagyon jól felkészültnek a megtakarítások szempontjából viszont csak a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a németek 14, vagy az amerikaiak 11,5 százalékával. A felelősség kérdésében szintén igen rosszul állnak a magyarok: több mint 18 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érzi magát felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért.

„Bár az emberek ma már egyre tovább, és egyre egészségesebben élnek, a nyugdíjas évekre kevésbé tekinthetők felkészültnek, mint a korábbi generációk. Ennek megfelelően komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez: ha ez nem történik meg, nagyon komoly feszültségekkel kell számolni a jövőre nézve. Biztató ugyanakkor, hogy a magyar lakosság is egyre inkább felelősnek érzi magát a leendő nyugdíjas éveiért, és az emberek egyre nagyobb hányada hajlandó erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy idős korában is méltó körülmények között, anyagi biztonságban éljen” – értékelte a felmérés eredményeit Zatykó Péter, az Aegon vezérigazgatója.

Mások is félnek

A jelenleg aktív korosztály Európa-szerte aggódik leendő nyugdíja miatt. A többség – a megkérdezettek 71 százaléka - úgy látja, hogy nem számíthat már olyan időskori ellátásra, mint a jelenlegi nyugdíjasok, és mindössze 15 százalékuk hisz abban, hogy elérheti azt az anyagi jólétet, melyre akkor vágyna.

A legtöbben látják a rendszerszintű problémákat: a válaszadók csupán ötöde tartja fenntarthatónak a jelenlegi nyugdíjrendszert, ezért a többség azt is belátja, hogy a reformok elkerülhetetlenek. Ezen belül a megkérdezettek 27 százaléka az adóemelést, 19 százaléka a nyugdíjkifizetések csökkentését tartaná célravezetőnek, de 42 százalékuk mind a két megoldást elfogadja. A nyugdíjkorhatár emelését viszont a felmérésben résztvevők valamivel több mint fele elutasítja, a növekvő átlagéletkor ellenére.

A válaszadók több mint kétharmada érzi saját felelősségét jövőbeni nyugdíja alakulásában, mindössze 8 százalék azok aránya, akik kizárólag az államtól várják a megoldást. A növekvő aggodalmak ellenére ugyanakkor még mindig kisebbségben vannak azok, akik aktívan, saját megtakarításokkal készülnek nyugdíjas éveikre.