Tömegesen mehetnek külföldre az építészmérnökök is

Az év eddigi hónapjai keservesen teltek az építőipar számára, a május különösen nagy próbatételt jelentett az ágazatnak. Az évek óta tartó vészes sebességű zuhanás tovább folytatódott, éves alapon 15,2 százalékkal esett a termelés. Az első öt hónapot vizsgálva sem örömteli a helyzet, 10,8 százalékos esést rögzített a statisztikai hivatal az előző évi hasonló időszakhoz képest. Áprilishoz viszonyítva 4,0 százalékos a csökkenés, írja a Világgazdaság.

A szakma cégeinek nagy részét tömörítő szervezetet, a Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke a lapunknak elmondta, korábbi prognózisuk szerint az idén 8–10 százalékos lehet a visszaesés. Az év első hónapjaiban ez az előrejelzés helyénvalónak látszott, kicsit fékeződött a zuhanás; ehhez képest arculcsapás a májusi mélyrepülés.

Óvatos becslés szerint a megkötött szerződések 18–20 százaléka sohasem valósul meg. Az ÉVOSZ alelnöke szerint ennek legfőbb oka a finanszírozás hiánya. Főleg a közbeszerzési eljárásokat kifogásolják a szakemberek. Nehézkes, időigényes az uniós források lehívása, s gyakran hiányzik a kellő önerő. A fontos megrendelők közé tartoznak az önkormányzatok, ám közülük egyre többen kínlódnak forrásgondokkal. Az építőiparnak pedig olyan alacsony a jövedelmezősége, hogy saját maga nem tudja finanszírozni a beruházások elindítását.

Legkevésbé a lakásépítő cégek tudnak ilyen körülmények között megkapaszkodni a piacon – mondta Koji László, aki szerint év végére ez a szegmens – 2006-hoz képest – elveszíti piacának 75 százalékát. Az építési ágazat teljesítményének minden 1 százalékos csökkenése 1200–1500 fő leépítésével jár együtt.

Így az év végére csaknem 15 ezren esnek ki az iparágból. És most már nem csak a szakképzetlenek kerülnek a kapun kívülre, egyre nagyobb számban kénytelenek a cégek azoktól a mérnökeiktől, jól képzett szakembereiktől is megválni, akiket az utolsó percig igyekeztek megőrizni. Így vélhetően ők is külföldre vándorolnak munkáért, miközben itthon ezer sebből vérzik a szakképzési rendszer, amit egyelőre jótékonyan elfed a recesszió, írja a napilap.