Keveset utazik külföldre a magyar

Sem a labdarúgó Európa-bajnokság, sem a hétvégén kezdődő olimpia nem befolyásolta a magyarok külföldre utazását, vagyis sem Lengyelországba-Ukrajnába, sem Nagy-Britanniába nem megy, nem ment több magyar idén nyáron, de nem is maradtak otthon meccseket, versenyeket nézni. A sporteseményeknél sokkal érzékenyebben érinti a charterező cégeket a pénztelenség és a forint hektikus árfolyama, derül ki Az Utazó magazin összeállításából.

Mindezek hátterében az áll, mondják turisztikai szakemberek, hogy például a megfizethető árú kivetítők elterjedését kihasználva ma már a tengerparti nyaralóhelyek is plusz attrakcióként, közösségi élményként kínálják ezeket a nagy érdeklődésre számot tartó sporteseményeket. Vagyis amíg jó pár éve az emberek még ebben az időszakban, kivártak az utazással, ma már ez egyáltalán nincs így. Már csak azért sem, mert a szurkolási élmény, különösen azokban az országokban, amelyek érdekeltek az eseményen – ilyen volt a foci Eb-n a már nyaralási időszakban a tipikus utazási célpontok közül Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország is; utóbbi három a negyeddöntőig jutott, a döntőt utóbbi kettő játszotta –, még nagyobb is, mint itthon.

Az tehát, hogy júniusban lassan indult a turisztikai szezon, kevés volt a kiutazó, nem a foci Eb visszatartó erejének köszönhető, hanem annak, hogy érezhetően csökkent a hazai vásárlóerő és így a kereslet. Ráadásul az év elején a végtörlesztéssel pont azok költekezték ki magukat, akiknek leginkább lenne pénzük az utazásra. Néhány éve már májusban elindultak az első chareterek, ez viszont ma már elképzelhetetlen, Egyiptom kivételével csak június közepétől indulnak gépek.

Az is beszédes adat, hogy a határátlépési adatok szerint a tízmilliós Csehországból majdnem ötmillióan utaztak külföldre tavaly, a nagyjából ötmilliós Szlovákiából kétmillióan, míg Magyarországról – ahol a lakosság kétharmada egyáltalán nem megy nyaralni –, kevesebb, mint egymillióan.

Az utazási magazinnak Zám Tibor az egyik legnagyobb charterező, a Best Reisen cégvezetője kiemelte: míg Magyarországról 2006-ban, 2007-ben még nagyjából 300 ezren utaztak charterrel nyaralni, tavaly nem hivatalos adatok szerint csak mindössze 135 ezren. A Jorgosz Travel fénykorában 1998–99-ben volt olyan év, amikor csak Budapestről hetente 43 gép indult Görögországba egy nyáron.

Az összesen heti 18 charterben érdekelt Best Reisen – ebből 14 a saját, a maradékot több irodával együttműködve üzemeltetik –, Budapest mellett Debrecenből indít járatokat, utóbbi helyről Egyiptomba és Tunéziába repülnek. Zám Tibor szerint a Malév kiesése nem okozott még jelentős áremelkedést, de már érezhető, hogy a többi légitársaság igyekszik keményebb feltételeket támasztani.

A magyar nemzetközi légiforgalom 65 százalékát kitevő Malév ugyan nem volt meghatározó a charter szereplő, de fontos szerepe volt a piac stabilizálása, a többiek mindenben hozzá igazodtak. Most sok kis szereplő van a rosszul szabályozott piacon, ahol nem tiszták az erőviszonyok. Ráadásul a Malév csődje után nagyszámban megjelenő fapadosok a charter piactól is vettek el utasokat azzal, hogy az internetre terelik a forgalmat és ott, az olcsó jegyek mellett már olcsó szállásokat is kínálnak.

Az utazási szakemberek szerint az idei turisztikai szezon valamivel rosszabb lesz, mint a tavalyi, aminek oka a mai hektikus árfolyammozgás is, ami még a gyenge forintnál is rosszabb, mert nem lehet előre tervezni. Egyik hétről a másikra már csak azért is hatalmasat lehet bukni az árfolyamokon, mert vannak olyan országok – például Egyiptom –, ahol dollár, míg a legtöbb helyen euró alapú az elszámolás. Egy erős és stabil forint hosszabb távon mérsékelt árcsökkentéshez is hozzájárulhatna, mert piaci hírek szerint az utazási irodák többsége most 300 forintos árfolyamon a szerződéseknél.