Meglepően sokat tudunk a pénzügyekről

Tíz ország közül a magyarok harmadik helyen végeztek a pénzügyi ismeretek terén, csak Hollandia és Görögország előzött meg minket, derül ki az ING felméréséből, ami szerint emellett az elmúlt másfél évben tovább csökkent az európai lakosság pénzügyi tudása, a megkérdezettek 86 százaléka csupán alapvető pénzügyi ismeretekkel rendelkezik.

Nem költenénk el az ölünkbe hulló pénzt

A magyar résztvevők a legtöbb jó választ a befektetésekkel kapcsolatban adták. Egy nem várt jutalmat a magyarok az európai átlagnál magasabb, negyven százalékos arányban fordítanának hiteltörlesztésre, és ezzel azonos arányban tennék félre az összeget megtakarításként. Csupán 15 százalék költené el az összeget azonnali fogyasztásként. Vészhelyzetre félretett tartalékkal a magyarok közel 60 százaléka rendelkezik.

Pénzügyi dilemma esetén a magyarok az átlagnál erősebben támaszkodnak a megszokott rutinra, a bevált megoldásokat részesítik előnyben, nem kalkulálnak, és nem keresnek új alternatívát. Tudatában vannak annak, hogy nekik kell saját magukról gondoskodniuk, de egyelőre nem sokat képesek tenni mindezért. Nyaraláskor az esetek nagyobb részében költségtervet készítenek – 60 százalék szemben a 70 százalékos európai aránnyal –, de kevésbé ragaszkodnak hozzá, mint az európai átlag, és csupán az európai átlag felében gondoskodnak biztosításról, az előre nem látható károk fedezetének megteremtésére.

Lesújtó az átlag

A felmérés szerint az európai fogyasztók 86 százaléka csupán minimális pénzügyi tájékozottsággal rendelkezik, 12 százalék ismeretei mondhatók jónak és csupán 2 százalék sorolható az igazán tájékozottak táborába.

A bank a pénzügyi ismeretek négy területét vizsgálta: a pénzügyi jövőtervezéshez, az ingatlanokhoz, a befektetésekhez és a megtakarításokhoz kapcsolódó ismereteket. A válaszadók az egyszerűbb pénzügyi alapelvek terén általában nagyobb magabiztossággal mozogtak, tisztában voltak a biztonsági tartalék szükségességével, a megtakarítási időtáv szerepének fontosságával.

Ugyanakkor kihívás az elméleti pénzügyi tudás átültetése a gyakorlatra, nehézséget jelentett például a kamatszámítás, az éves kamat és a havi kamat éves időtávon való összevetése, a kamatos kamatszámítás. Az eredmények szerint a gazdasági környezet hatására a lakosság jelenleg önvédelemből, a tartalékképzési céllal takarít meg, nem a megtakarítási alternatívákkal elérhető hozam motiválja.