Túl drága a magyar étel

A dinnyeár-egyeztetésről kiszivárgott információk némi magyarázatul szolgálnak arra, hogy itthon miért átlagon felüli (a környező országokhoz képest) az egyes élelmiszer kategóriában az inflációs hatás. Tavaly Magyarország mutatta az egyik legnagyobb áremelkedést (7 százalék) és a jelenlegi drágulás is erős ahhoz képest, hogy a fogyasztás az első negyedévben egy százalékkal csökkent. A magyar élelmiszer-infláció szembe megy a hazai gazdasági folyamatokkal. Minderre komoly hatással lehet az itthoni beszállítók erősítésére vonatkozó kormányzati törekvés, illetve a kormányzati magyartermék-píár.

A Napi Gazdaság által megkérdezett közgazdászok szerint az élelmiszer-infláció alakulásában van szerepe a politikának, ám nem csak amiatt átlagon felüli. A gazdaságpolitika vagy a kormányzati pr inflációban játszott szerepét ugyan nem mérik, azonban minden szakember szerint lehetséges, hogy a termelők a kereskedőkkel folytatott ártárgyalások során erősen rájátszanak a kormányzati "védőhálóra" és arra, hogy a magyar hozzáadott értékkel bíró termékek jelen pillanatban mindenek felett állnak.

A magyarság ára?

A magyar termék azonban nem a magyarságától drágább 10-15 százalékkal az importnál, hanem a termelők gyenge versenyképessége miatt. A kormány retorikája ezt igyekszik politikailag korrektté tenni a fogyasztó tudatában.

A szakemberek szerint a kormányzati politika ezzel arra törekszik, hogy a fogyasztó támogassa a termelő versenyképességének javítását. (Nem ez az első eset, hogy a kormány saját felelősségét a fogyasztóra hárítja, így volt ez a környezetvédelmi termékdíjnál is, amikor egy nem létező rendszert a termékekre kivetett és a fogyasztó által megfizetett adóból kívántak kialakítani.)