Venezuela valutája már 80 százalékkal túlértékelt, a jen viszont továbbra is 40 százalékkal alulértékelt, legalábbis ha azt nézzük, hogy mennyibe kerül ezekben az országokban egy Big Mac az Egyesült Államokban jellemző árhoz képest. A forint alulértékeltsége csaknem 20 százalékos, a válság évei során tovább nőtt, derül ki az Economistból.
A portfolio.hu által idézett mutató az egyes valuták alul-, illetve felülértékeltségét hivatott kifejezni egy nagyon egyszerű módszerrel. Az abszolút vásárlóerő-parítás elmélete szerint egyes országokban a termékek árai alig térhetnek el egymástól. A gazdasági lap ezt az összevetést egyetlen termék, a Big Mac ára alapján végzi el. Megnézik, hogy a pillanatnyi árfolyamon dollárra átszámítva mennyibe kerül a szendvics ára, és - feltételezve, hogy az áraknak egyformának kellene lenniük - következtetést vonnak le az adott valuta értékeltségéről.
A mostani összevetésben a bázist a 2007 júliusi helyzet jelentette. A magyar elmozdulás kevésbé izgalmas, a forint nominális leértékelődése nagyjából tükröződik a számokon. Eszerint 2007 nyarán csak nagyon enyhe alulértékeltség jellemezte az árfolyamot, most ez 20 százalék közelébe emelkedett.
Ennél jóval érdekesebb például Venezuela helyezte. Az ország fizetőeszköze a jelentős inflációja és a rögzített árfolyamrendszere miatt jócskán felértékelődött az elmúlt öt évben. A bolivárt 2007-ben még a vásárlóerő-paritásnak megfelelő piaci árfolyamon váltották a dollárral szemben, most már több mint 80 százalékos a túlértékeltsége.
Különleges még Svájc helyzete is, ahol a jelentős frankerősödés dacára a Big Mac-index nem változott. Ausztrália pozíciót váltott, az Economist az erős bankrendszerre és az ásványkincseire vezeti vissza, hogy válságálló fizetőeszköze felértékelődött. Kína esetében a folyamatos felértékelő politika bizonyítékát láthatjuk a számokban, kérdés persze, hogy az egyre nyilvánvalóbb gondok mellett folytatódik-e ez a tendencia.