Borúlátók a kiscégek vezetői

A K&H kkv bizalmi index legújabb adatai alapján a megkérdezett félezer cégvezető a következő egy évben átlagosan 4,3 százalékos árbevétel-növekedést és 2,5 százalékos nyereség-növekedést feltételez, ez azt jelzi, hogy a hazai kis- és középvállalkozások esetében, a mikrovállalkozások kivételével, jelentősen mérséklődtek az árbevétel- és eredmény-várakozások.

Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló felmérés eredménye azt mutatja, hogy a következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozások visszaesést jeleznek. Az előző negyedévben jellemző 5 százalékos árbevétel-növekedés helyett a második negyedévben átlagosan csupán 4,3 százalékos bevétel-növekedést várnak.

Leginkább a középvállalatok árbevétel várakozásai fordultak negatív irányba, mert az előző negyedévben 6,9 százalékos bevétel-növekedést prognosztizáltak, de ezt most csupán 3,1 százalékra valószínűsítik. Ennél kisebb mértékben romlottak a kisvállalkozások árbevétel várakozásai: az első negyedév 5,4 százalékos mutatójához képest ez mintegy 4,6 százalék. A mikrovállalkozásoknál a korábbi várakozások stagnálása tapasztalható, ami 4,3 százalékos bevétel növekedést feltételez.

A középvállalatok esetében igazi mélyrepülés figyelhető meg a nyereségességi kilátások kapcsán. Az előző negyedévi 4 százalékos nyereségvárakozást követően jelenleg csupán 0,2 százalékos profitnövekedést valószínűsítenek. A kisvállalkozásoknál a korábbi 2,5 százalékos profitnövekedés helyett jelenleg 2 százalékos nyereségbővüléssel számolnak, míg pozitív elmozdulás csak a mikrovállalkozások tekintetében van.

„A romló tendencia oka az lehet, hogy egyelőre semmi jel nem mutat sem a belső fogyasztás, sem a beruházások élénkülésére, miközben a külpiaci kereslet dinamikája is csökkent. Ezt támasztja alá az is, hogy az árbevétel és eredmény várakozások csökkenése az ágazatok közül leginkább az ipari, valamint a kereskedelmi cégeket jellemzi” – idézi a közlemény Németh Lászlót, a K&H Kkv marketing főosztályvezetőjét. A főosztályvezető szerint a mikrocégek javuló kilátásait leginkább a kisadókkal és az ezek nyomán keletkező megtakarításokkal kapcsolatos pozitív várakozások magyarázhatják.