Fizetési gondok miatt kell az árfolyamgát

Az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet. A Budapest Bank kutatása szerint a megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi.

A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős terheket ró a háztartásokra. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.

A felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

Sokan egyszerűen megtakarítanak

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (20 százalék), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék). Mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

A megtakarítást megcélzó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb, míg a likviditás és a magas hozam csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd. Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28 százalék), esetleg lekötött betétbe helyezik (26 százalék). A válaszadók 15 százaléka akarja alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék biztosítási formában gondolkozik.

Nem minden részlet ismert

A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri. 57 százalékuk tisztában van azzal, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbben a teljes időszakot ki akarják használni. Sokan azonban nem tudják, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük. 8 százalék azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, 9 százalék szerint változatlan marad, 22 százalék pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után.

Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet növekedni fog többnyire 10-30 ezer forintos emelkedéssel számolnak.  A megemelkedő törlesztést a legtöbben a majdani havi keresetükből tervezik fizetni. 34 százalék az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13 százalék egyéb megtakarításait használja majd.

62 százalék úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25 százalék pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.