Nagy hőségben nincs túl drága fagylalt

Az idei különösen meleg nyárnak talán nem mindenki örült, a jégkrém- és fagylaltárusok azonban biztosan a győztesek közé tartoztak. Már májusban és júniusban beindult az üzlet, voltak olyan hosszú, forró időszakok, amikor sorok álltak a fagylaltozók előtt, a nagy júliusi hőségek pedig csak tovább fokozták a forgalmat.

„Voltak napok, amikor egész nap pörgött a bolt, az átlagos forgalom háromszorosa, négyszerese is bejött. Az emberek főleg kétgombócos fagyit vesznek, idén is a málna, eper, vanília és a csokoládé volt a legnépszerűbb” – mondja az egyik belvárosi fagylaltárus. Egy gombóc ára 100 és 300 forint között mozog a legtöbb fagylaltozóban, a kézműves, minőségi termékekért többet kell fizetni.

Nem lettek olcsóbbak a jégkrémek sem, mégis vitték, mint a cukrot: a strandokon, benzinkutakon, kisboltokban főleg a pálcás és tölcséres jégkrém fogyott jól, a nagyobb áruházakban pedig a családi kiszerelésű termékek. „Az úgynevezett impulzus jégkrémek a forgalom harmadát ezek tették ki, kétharmadát pedig a családi, nagy kiszerelésű termékek adták” – közölték a GfK Hungáriánál.

Nyaljuk a fagylaltot

A piackutató cégek elsősorban a jégkrémek forgalmát mérik, a gombócos fagylalt, a fagylalt alapú sütemények és fagylaltporok forgalmát nem, azonban már a jégkrémről szóló adatok is beszédesek. A Nielsen felmérései szerint például értékét tekintve 21 százalékkal több jégkrémet vettek az év első felében, mennyiségben 16 százalékkal fogyasztottunk többet, a jégkrém éves piacmérete meghaladja a 20 milliárd forintot.

A magyar jégkrémpiac egyébként is lendületben van, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazat nettó árbevétele tavaly ötmilliárd forint volt, 51 százalékkal több, mint 2010-ben. Itthon négymilliárd forint értékben adtak el jégkrémet, főleg hipermarketekben és diszkontokban, előbbi a teljes forgalom 28 százalékát, utóbbi csaknem a felét adja. A Magyarországon gyártott jégkrémek 80 százalékát nálunk adják el, a maradék megy külföldre.

A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint 2009-ben a magyar háztartások negyven százaléka, míg 2010-ben a magyar háztartások közel fele vásárolt családi kiszerelésű jégkrémet, és az idei év is jól alakul a családi dobozos jégkrémek szempontjából: áprilistól júniusig minden harmadik háztartás vásárolt dobozos jégkrémet, nagyjából havonta egyszer, két dobozzal. Egy liter dobozos jégkrém átlagosan 600 forintba került.

Nem mi esszük a legtöbbet

A felmérésből kiderül, a csokoládé és a vanília népszerűsége a jégkrémek közt is kikezdhetetlen, a legkedveltebb ízek továbbra is ezek, és bár a gyümölcsös ízek már egyre kevésbé fogynak, az eper még tartja magát. Magyarországon jégkrémből 3-4 liter fogy fejenként évente, a fagylaltfogyasztás becslések szerint ennél kevesebb. A magyar jégkrémfogyasztás elmarad a nyugat-európai országokétól, a német Markeneis gyűjtése szerint Finnországban évi 12 liter a fejadag, Németországban és Franciaországban 6 liter, Olaszországban 6,1 liter fagylaltot esznek fejenként évente.

Egyre jobbak a cukrászdák

Bár néhány évtizede alig telt el nyár szalmonellás fagylaltokról szóló hírek nélkül, a forgalmazás feltételei nagyon sokat javultak. Legalábbis ez derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felméréséből, ők június 25-29. között Balaton északi partján, a Velencei-tó környékén, és a Tisza-tó környékén 41 fagylaltot is forgalmazó vendéglátóhelytől vettek mintát és 555 laboratóriumi vizsgálatot végeztek. Mikrobiológiai kifogásuk nem volt, de két esetben alacsonyabb volt a hőmérséklet a megengedettnél, az egyik porfagylaltból készült termékben pedig 158 százalékkal több volt a színezék, mint a megengedett. A jégkrémeket is vizsgálták, szalmonellát itt sem találtak, kilenc termék esetében viszont több kisebb és egy-két súlyosabb jelölési hibát találtak. Több terméken nem tüntették fel a termék tömegét, csak a térfogatát.

Az ellenőrzött termékek közül egy tejes jégkrém növényi zsírt tartalmazott, ami nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvi előírás azon követelményeknek, hogy a tejes jégkrém zsír- és fehérjetartalma csak tejeredetű lehet. Az ellenőrző hatóság a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt minőségi paramétereknek nem megfelelő termékre élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki.

A hivatal szerint sokat javult a cukrászdában a kanálöblítő berendezések korszerűsítése, ma már ritka, hogy állóvízbe lógatják a kanalat, egyre több helyen öblítenek vízsugárral, ami élelmiszerbiztonsági szempontból előnyösebb. „A fagylaltos pultoknál sajnos még mindig előfordul, hogy a fagylaltadagoló kanalat a pultra helyezett rongyra, vagy szivacskendőre ütögetéssel víztelenítik” – állítja az élelmiszerbiztonság.

Keményen ítélt a jégkrémbizottság

A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának laboratóriumában 51 jégkrém kedveltségi rangsorát is összeállították. A jégkrémek külső megjelenés, állag, illat és íz érzékszervi vizsgálatát képzett bírálókból álló bizottság bírálta; majd a szöveges értékelés mellett 1-5 pontig terjedő skálán is értékelték a kódszámokkal jelölt mintákat, ahol az 1 pont jelentette a leggyengébb tulajdonságot, míg az 5 pont a legjobb, vagyis a kiváló tulajdonságot.

A megvizsgált jégkrémek közel 70 százaléka kiváló vagy jó minősítést kapott, a termékek negyede közepes tulajdonságokkal rendelkezett, három jégkrémet találtak a bírálók gyenge vagy nagyon gyenge minőségűnek.

A legrosszabb helyen az Unilever vaníliás és epres jégkréme végzett, de nem voltak oda a bírálók a kakaós bevonatú Big Milk vaníliajégkrémért és a családi kiszerelésű Ginissimo grande csokoládé, eper, erdei gyümölcs, és citrom ízű jégkrémjeiért sem.

Mit rejt a csomagolás?

A hivatal szerint a boltokban sokszor lehet olyan jégkrémekkel találkozni, amelyeknek a nevéből nem derül ki pontosan, mit is rejt a csomagolás, pedig a szabályozás szerint a jégkrém neve valamely csoportnévből és az ízesítésre utaló szavakból kell állnia, például vaníliajégkrém, eper és málna gyümölcsjégkrém. Abban az esetben, ha a csomagoláson csak az szerepel, hogy az adott jégkrém valamilyen ízű, az azt jelenti, hogy a jégkrém ízesítése kizárólag aromával történt. A szabály alól csak a puncs és a vanília képez kivételt.

Érdekes, hogy a kizárólag aromát tartalmazó jégkrémek jelölése nem tartalmazhat olyan képet, vagy grafikai elemet, amely a gyümölcstartalomra utal, például egy málnaízű jégkrémen nem szabad málnáról grafikai képet elhelyezni. Ha egy jégkrémen a „light” felirat szerepel, az azt jelenti, hogy legalább 30 százalékkal csökkentett az energiatartalom vagy a zsírtartalom.