Sokak fizetése csökkenhet

A nyári szezon miatt egyelőre kevesen alkalmazzák az új munka törvénykönyve keresetcsökkentésre lehetőséget adó rendelkezéseit, bizonyos ágazatokban azonban már érezhető ez a hatás, írja a Napi Gazdaság.

A munkabéreket csökkentő hatást tompítja, hogy az új kódex több szakaszban lép hatályba. Az a rendelkezés például, miszerint több, jövedelmet befolyásoló kérdésben a távolléti díj lesz meghatározó, csak januárban lép életbe, a műszakos munkarendben dolgozóknál csak ezt követően lehet komolyabb konfliktusokra számítani, mondta a Napi Gazdaságnak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke. Sokaknak azonban már a szeptemberi fizetésnél kiderül majd, hogy az új műszakpótlék-számítások csökkentik a kereseteket.

Az ágazatban akad olyan munkaadó, amely a megújított kollektív szerződésből mindössze a régi mt. paragrafusaira utaló részeket vette ki, előfordul, hogy csak év végéig szól a hosszabbítás, de akad olyan cég is, amely a teljes kollektív szerződést felmondta, és az mt. keresetcsökkentő lehetőségeivel élne. Székely szerint azonban a kormány annyi terhet rótt a cégekre és a dolgozókra, hogy a munkáltatóknak nem érdekük újabb frontot nyitni a munkavállalókkal szemben.

Az MSZOSZ szeptemberben méri fel, hogy milyen konkrét jövedelembefolyásoló hatása van az új kódexnek, tudta meg a napilap Pataky Pétertől, a konföderáció elnökétől. A MÁV-nál azonban már érződik a keresetcsökkentő hatás, az új jogszabálytól ugyanis állami vállalatoknál kollektív szerződésben sem lehet eltérni, ezért megváltozott a munkaidő elszámolása (a korábbi kollektív szerződés szerint a munkaközi szünet beleszámított a munkaidőbe). A Munkástanácsok ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy ezen a szabályon változtatnak, ahogyan a szakszervezetek működését korlátozó új munkajogi intézkedéseken is. A Munkástanácsok tagszervezetei szerint egyelőre nem jellemző, hogy a munkaadók az üzemi tanácsok létrehozását preferálnák a szakszervezeti egyeztetéssel szemben.

A többletadminisztráció ellenére egyre több vállalkozás él a munkajogban eddig létező több hónapos munkaidőkeret alkalmazásával, a munkanap-áthelyezések miatt így kevesebb túlórát és egyéb pótlékot kell kifizetniük. Az új szabályok alapján a munkaadó és a dolgozó megállapodásaként lehet a túlórát a ledolgozott idő duplájára rúgó szabadidőként kiadni. E passzushoz azonban egyelőre nem rendeltek szankciót, ezért a munkaügyi ellenőrzés is tehetetlen az esetleges szabálytalanságok kapcsán, véli Palkovics Péter, a Munkástanácsok elnöke.