Okosabban osztanák az uniós pénzeket
További Magyar cikkek
Az értékelemzési eljárás lényege, hogy az itthon megszokottól eltérően nem abból érdemes kiindulni, mire akarunk pénzt adni, hanem funkciót, feladatot szeretnénk megvalósítani és utána ahhoz kell megtalálni a legfrappánsabb megoldást.
Jellemző példaként azt szokták hozni, hogy ha mondjuk egy csomópontnál kiírnak egy pályázatot a forgalom kezelésére, akkor valószínűleg a legolcsóbb egyszeri költség miatt a jelzőlámpás megoldással lehet nyerni, ahol az átlagos várakozási idő fél perc. Holott a valódi célt jobban és hosszú távon sokkal gazdaságosabban szolgálja a körforgalom, ahol átlagosan 2,7 másodpercet kell várni és az üzemeltetése is sokkal olcsóbb.
Hozzánk is eljutott
A módszer egyébként 25 éve ismert és széles körben használt, az Egyesült Államokban régóta kötelező minden állami szervnek értékelemzést használni a feladataikhoz egy adott értékhatár, általában 1 millió dollár (több mint 220 millió forint) felett.
De hasonló igaz szinte minden nagyvállalatra vagy épp a londoni metróra, ahol évente százötvennél is több ilyen eljárás fut le. Értékelemzés használatával ugyanis átlagosan 8-10 százalékot lehet spórolni a minőség emelése mellett.
A vállalatok már rég ismerik
A Paksi Atomerőműnél a radioaktív hulladékok tárolása esetén a korábbi eljárás alapján 11 tárolókamrára lett volna szükség, amit az értékelemzési módszerrel, megnövelt kamrákkal 4 tárolókamrára csökkentettek még 2007-ben. A megtakarítás 11 milliárd forint volt úgy, hogy a minőségi kritériumok nem szenvedtek csorbát.
Most az uniós pénzek pályáztatását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az NFM meghívására két amerikai szakértő tartott előadássorozatot a magyar hivatalnokoknak. Ez azért is lehet praktikus, mert az amerikai szövetségi kormány által támogatott beruházások és az uniós finanszírozás folyamata eléggé hasonlítanak egymásra.
„Az értékelemzési folyamat gyakorlati működését próbáltuk bemutatni a magyar szakembereknek” – mondta Michael Holt, az egyik meghívott értékelemzési szakértő. „Ha a majdani funkció van a fókuszban, akkor egyszerre lehet a korábbiaknál gyorsabban, jobb minőségben és szélesebb körre alkalmazva megoldani a feladatokat. A közös pénzt is úgy célszerű kiadni, mint ahogy a sajátunkkal tennénk”.
Magyarország a nagy infrastrukturális beruházásaihoz tervezi használni a módszert, mint például az autópályák, gátak vagy épp az üzleti infrastruktúra fejlsztése. Nálunk a gigaberuházások különösen problémásak, így még több megtakarítást lehet várni, ha ezáltal csökken majd a korrupciógynús esetek száma is. A végleges átültetésére azonban nem érdemes számolni a napokat, legkorábban a 2014-től kezdődő uniós ciklustól jöhet létre. Holt szerint „nagyon érdeklődőek és befogadóak voltak a magyar hivatalnokok, de mi csak egy hétig voltunk itt, és a folyamatok kialakításánál az ördög a részletekben rejlik”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
