Az eredeti tervvel szemben havonta nem 5 millió, hanem csak másfél millió forintnyi készpénzforgalmat bonyolíthatnak egymással januártól a vállalkozások (pdf, 3. oldal). Július 10-én ugyanis egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben.

A készpénzforgalom korlátozása hatékony eszköz lehet a feketegazdaság elleni harcban – mondja Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezető menedzsere. Szerinte ebből a szempontból az ötmilliós értékhatár túl magas volt, mert manapság a legtöbb legálisan dolgozó cég ekkora összegeket csak számlán keresztül mozgat. Ezért az 1,5 milliós értékhatár életszerűbb, ami még nem lehetetleníti el a kiskereskedők életét, akik gyakrabban használnak készpénzt, viszont hatékonyabban akadályozhatja a fekete- és szürkegazdaságban keletkező jövedelmek legalizálását.

Pintér szerint az 1,5 milliós korlát csak akkor működhet igazán hatékonyan, ha ennek ellenőrzése, betartatása és számonkérése biztosított. Az ellenőrzés egyik lehetséges eszköze, ha a pénzmosási törvény kapcsán kiépült monitoring rendszert az 1,5 millió forint fölötti elektronikus pénzmozgásokra is kiterjesztenék. Az Egyesült Államokban jól működő folyamatok kerültek bevezetésre az illegális forrásból származó jövedelmek felderítésére. Ebben a tekintetben Magyarországon a szabályozási környezetet, az ellenőrzési folyamatokat és a számonkérési rendszert még fejleszteni kell.

A szakértő azt mondja: ha a bankoknak kötelező lenne a 1,5 millió fölötti összegek forrását azonosítani akkor  pontosan tudni lehetne, hogy ki a pénzek tényleges tulajdonosa. Egy ilyen módosítás törvénybelépése esetén a bankok belső szabályozási és monitoring rendszerét át kell alakítani az elfogadott törvénynek megfelelően. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy monitoring rendszer átalakítása kezdetben komoly befektetést igényel azonban ez jelentős kockázatoktól óvhatja meg a gazdaságot és napi üzemeltetése már rutinszerűen történhet.

A szigorítás és az ennek megfelelően kiépített ellenőrzési és számonkérési rendszer hatásaként Magyarország javíthatja jelenlegi helyezését a nemzetközi korrupciós listákon.

A módosító javaslat indoklása szerint „a feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széll Kálmán terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. A 1,5 milliós összeghatár még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el.”

A kormány a tranzakciós adóból származó bevétel emelkedését is várja a szigorúbb szabályozástól, hiszen az elektronikus tranzakciók mennyiségének növekedésével emelkedik az adó alapja is. Becslések szerint a cégek 42 ezer milliárd forintnyi készpénzforgalmat bonyolítanak egymás között Magyarországon.