Így leszünk mi Közép-Európa törpéi

A második negyedéves felülvizsgált GDP-adatok még a kiábrándító előzetesnél is rosszabb képet festenek a magyar gazdaság állapotáról, bár az alapvető trendek megmaradtak. Az első negyedévhez képest a magyar bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökkent, míg a tavalyi bázishoz képest nem 1,2, hanem 1,3 százalékos volt a naptárhatástól szűrt visszaesés, írja a Napi Gazdaság.

Ezzel az idei első félévben összességében 1 százalékkal zsugorodott a Magyarországon megtermelt jövedelem − derül ki a KSH által közzétett részletes bontásból. Mint azt korábban is tudni lehetett, szinte az összes nemzetgazdasági ágat érinti a visszaesés, egyedüli kivétel az információ, kommunikáció ágazat bruttó hozzáadott értéke, amely 4,5 százalékkal tudott bővülni tavalyhoz képest.

A termelési oldalon a legnagyobb negatív meglepetést talán a mezőgazdaság okozhatta, amelynek kibocsátása az egy évvel korábbihoz képest idén március és július között 10,4 százalékkal zuhant (tavaly ritka jó évet zárt az ágazat). Továbbra is kiábrándító a már hét éve zsugorodó építőipar teljesítménye, ahol 10,7 százalékos csökkenést mért a statisztikai hivatal, és szintén kellemetlen meglepetést okozott az ipari termelés, ahol a kibocsátás csökkenése az első negyedévi 0,2 százalékos szintről 0,7 százalékra gyorsult tovább. Ráadásul a gyenge júliusi adatok azt sejtetik, hogy a harmadik negyedév sem kezdődik jól.

A GDP termelésének volumenindexei* (előző év azonos időszaAka = 100,0)

	2011			2012
	II.	III.	IV.	I.	II.
Mezőgazdaság, erdőgazd.,
halászat	126,1	128,4	127,8	94,2	89,6
Ipar	106,2	103,2	103,5	99,8	99,3
ebből feldolgozóipar	107,3	104,3	104,5	100,3	99,9
építőipar	91,2	85,9	98,5	89,1	89,3
Szolgáltatások	99,1	99,2	99,3	100,0	99,8
Forrás: *negyedévenként Forrás:KSH

Az ipari alágak közül egyedül az exportra termelő feldolgozóipar volt képest 0,8 százalékos növekedésével pozitív értelemben hozzájárulni a GDP-hez, de − mint arra elemzők felhívják a figyelmet − ez a hatás önmagában képtelen megfordítani a negatív trendet. A rossz híreket tetézi, hogy az első negyedévben még 0,1 százalékos növekedést produkáló szolgáltató szektor a második negyedévben már 0,2 százalékkal zsugorodott.

A felhasználási oldalon sem rózsás a kép, összességében az látszik, hogy a gazdaság belső motorjai teljesen lefulladtak, a külkereskedelem pozitív hozzájárulása is egyre halványul. Húzni továbbra is az export képes, amely tavalyhoz képest 2,1 százalékkal bővült (míg az import 0,2 százalékkal). A belső felhasználás esetében 3,4 százalékos volt az év/év alapú visszaesés, ezen belül − az elmaradó beruházások miatt − különösen nagyot esett a bruttó felhalmozás, amely 9,5 százalékkal zuhant a bázisidőszakhoz képest. A beruházások 4,5 százalékkal maradtak el a tavalyitól. A fogyasztási szegmensben a háztartások végső fogyasztása 1,6 százalékkal alacsonyabb, míg a költségvetési transzferek elmaradása miatt a közösségi fogyasztás 2,9 százalékkal csökkent.

Elemzők szerint idén biztosan recesszióban ragad a gazdaság. Az Erste Bank által kiadott elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány makro-előrejelzései túlzottan optimisták (idén 0,2, jövőre 1,6 százalékos növekedéssel számol a kabinet). Az Erste stábja sommásan még a saját, idei évre vonatkozóan −0,8, jövőre +1 százalékos előrejelzésével kapcsolatban is azt hangsúlyozza, hogy abban a lefelé mutató kockázatok a nagyok. Hasonlóan pesszimistán látja a jövőt az MKB Bank, közleménye szerint a külső konjunktúra lehűlése és a magyar gazdaságpolitika unortodoxiáját övező ritka bizonytalan légkör miatt a beruházások régóta várt fellendülése a közeljövőben is elmarad, és a költségvetési kiigazítás miatt a belső fogyasztás is tovább fog esni.

A kilátásokat rontja, hogy a növekedési potenciált előre jelző beruházási ráta (bruttó állóeszköz-felhalmozás/GDP) − amióta rendelkezésre állnak erről statisztikai adatok − még soha nem volt olyan alacsony, mint az idei második negyedévben. Szakértők szerint a gazdasági felzárkózáshoz szükséges legalább 22-25 százalékos rátát a térség legtöbb országában sikerül elérni, ám Magyarországon ez a mutató 16,4 százalékra esett (egyébként két éve van már a 20 százalék alatti régióban). A magyar gazdaság tehát tartósan leválik a régiótól is.