Soltvadkert csődje leapasztotta az OBA vagyonát

A 2010. évi csökkenés után az Országos Betétbiztosítási Alap számára átadott  hazai betétállomány újra − 4,4 százalékkal, 17 371 milliárd forintra − nőtt, s ezzel párhuzamosan az egy betétesre eső átlagos betétméret is 3 százalékkal, 1,274 millió forintra emelkedett − mondta Fekete-Győr András, az OBA vezérigazgatója. Ezen belül az OBA által védett állomány gyorsabban, 5,7 százalékkal nőtt, így 12 896 milliárd forint védett betétet tartottak nyilván tavaly év végén, írja a Napi Gazdaság.

A védett betétek után − teljes bankcsőd esetén − elvben 9067 milliárd forint kártalanítást kellene az OBA-nak kifizetnie, ami 7 százalékos növekedést jelent. A soltvadkerti kárkifizetés azóta 33 milliárd forinttal vitte lejjebb ezt a szintet. A 100 ezer euró alatti betétekre vonatkozó teljes kártalanítási kötelezettség a hazai betétek 99,6 százalékára érvényes.

A lejelentett adatok szerint a 100 ezer euró feletti nagybetétek száma a 2010-es 39 217-ről tavaly év végére 37 029-re csökkent, ám az ezekben a betétekben őrzött, az OBA által nem védett pénz 4803 milliárd forintról 5014 milliárdra nőtt.

Kárkifizetésre az OBA rendelkezésére álló 86,9 milliárdos összeg a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődje miatt jelentősen leapadt − jelenleg 0,75-0,76 százalékon áll Fekete-Győr András szerint. Az uniós direktíva 1 százalékos védettséget ír elő, ám ez még a jövő zenéje, addig nincs semmilyen előírás a védettségi szintre. A törvény mindössze annyit ír elő, hogy egy komolyabb bankcsőd esetén, ha az OBA vagyona nem elég, akkor az állam garanciát nyújt a szervezet számára hitelfelvételre.

Fekete-Győr András szerint a jövő évi díjpolitikát ősszel tárgyalja az OBA-igazgatósága, egyelőre az sem bizonyos, hogy a 2011-re egyébként jelentősen megemelt, 0,06 százalékos OBA-díjszintet módosítani kell-e. Az OBA vezérigazgatója szerint a pénzügyi válság idején az OBA megállapodást kötött az MNB-vel arról, hogy az állampapírpiac befagyása esetén is árat jegyez az OBA-nak − erre már csak azért is szükség lehet, mert a jelek szerint Európában a mostani, 20 napos kártérítési idő minimum megfelezésében gondolkodnak.

Ezzel kapcsolatban Fekete-Győr András hangsúlyozta, hogy az OBA kártalanítási technológiája most már kiforrott, s ha valóban megkapja az OBA annak a lehetőségét, hogy maga ellenőrizze a bankok és a takarékok betétállományát, az adatok aktualizálására elegendő lehet akár 5-7 nap. A már említett soltvadkerti esetben az 5−7. nap között az érintettek 91 százalékát tudta az OBA kártalanítani, a 10. napra 95 százaléknál tartottak, s a 20. napra mindazon ügyek, ahol nem volt objektív akadály, valóban lezárultak − emlékeztetett a vezérigazgató. A kártalanított ügyfelek körében végzett felmérés szerint az érintettek 75 százaléka maradéktalanul elégedett volt a kártalanítás folyamatával, s mindössze 5 százalék volt elégedetlen a kártalanítás valamilyen aspektusával.

Tőkeágon mindig olcsóbb válságot kezelni, épp ezért az OBA szeretne visszakapni valamilyen jogot a válságkezelésre, ám ez az európai szabályozástól függ. Fekete-Győr András szerint azt látva, hogy az új betétbiztosítási direktívát két éve tárgyalják Brüsszelben, nem igazán lehet sokat várni attól, hogy idén júniusban elkészült a válságkezelési direktíva első változata. Így egy jó darabig exlex állapotra kell felkészülni. Ami a jelen helyzetben jó, hogy az OBA-vezérigazgatója szerint példaértékű az együttműködés a PSZÁF és az OBA között.