Az átlagos szjateher tavaly 13,7 százalék volt az adóhatóság adatai szerint. Ez 2,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, az összes adókötelezettség pedig a jogszabályváltozások és a jövedelmi viszonyok változásának hatására 270,1 milliárd forinttal, 1194,2 milliárd forintra csökkent.
A tavalyi változások közül Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese egy keddi sajtótájékoztatón kiemelte a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését és a családi adókedvezmény rendszer kiteljesedését. Tavaly változott az összes összevonás alá eső jövedelem fogalma is, kikerült belőle a nyugdíj, emiatt 709 milliárd forint nem szerepel az összes jövedelemben.
A munkaviszonyból származó bérjövedelmek 4,1 százalékkal emelkedtek 2011-ben. Tavaly 3,805 millió embernek volt munkaviszonyból származó bérjövedelme, amelynek átlagos évi összege 1,903 millió forint volt (havi 159 ezer forint). A tavalyi legnagyobb összevont jövedelem 1 milliárd forintot tett ki, 400 millió forinttal alatta maradt az előző évinek. Ez szinte teljes egészében munkaviszonyból származó bérjövedelem volt.
A legnagyobb forrásadós – tehát meglévő tőke hasznosításából származó – jövedelem 7,2 milliárd forintos értékével több mint négyszerese a 2010-ben kimutatott 1,7 milliárd forintnak, amit osztalékból ért el egy adózó. Az összevont jövedelmek volumene az adóterhet nem viselő járandóságok adómentessé tétele miatt tavaly 4,3 százalékkal, 8.034,4 milliárd forintra csökkent; az új adómentességek nélkül számítva e jövedelem 4,5 százalékkal nőtt.
Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 36,1 százaléka, 2.904 milliárd forint. Az országos átlag havi 155.761 forint volt, a legmagasabb a fővárosban (214.353 forint), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (118.443 forint).
Az összevont adóalapot terhelő kedvezményekkel csökkentett adó összege 1.097 milliárd forint volt, közel ötödével kevesebb az előző évinél, ezzel párhuzamosan a forrásadós jövedelmeket terhelő adó 4,5 százalékkal, a 2010. évi 100,6 milliárdról 96,1 milliárd forintra esett vissza.
Családi kedvezmény címén 2011-ben több mint 1,017 millióan - az összevont jövedelmet realizáló magánszemélyek 23,7 százaléka - csökkentette adóalapját átlagosan 1,107 millió forinttal, összesen 1.126,2 milliárd forinttal. A 16 százalékos adómértékkel számítva ez 180,2 milliárd forint adókedvezményt jelent.
Az Államadósság Elleni Alapba történő befizetés utáni kedvezménnyel négyszázan éltek, összesen 300 millió forint összeggel. Adójóváírást az előző évinél 165 ezerrel kevesebb személy vett igénybe, a fajlagos összeg 140 ezer forintról 109 ezer forintra, az összes kedvezmény 484,1 milliárdról 360,4 milliárd forintra csökkent.
Az elszámolt lakáshitel kedvezmény összege 5,5 milliárd forinttal, az önkéntes pénztári rendelkezéseké 2,7 milliárd forinttal mérséklődött.
Az egyetlen kedvezményt sem elszámoló magánszemélyek száma 532 ezerről 763 ezerre nőtt. Az adó fizetésére kötelezettek száma 147 ezer fővel, 3,343 millióra csökkent. Az átlagos adóteher 2,5 százalékponttal, 13,7 százalékra mérséklődött 2010-hez képest.
A 2011-re bevallott külön adózó jövedelmek összege az előző évihez képest több mint másfélszeresére, 399 milliárdról 551,7 milliárd forintra emelkedett, átlagos adóterhelése 25,2-ről 17,4 százalékra csökkent.
Az ingatlan bérbeadásból képződött jövedelem kikerülése a forrásadós jövedelmek közül 61,6 milliárd forinttal csökkentette a külön adózó jövedelmeket.
Az árfolyamnyereségből, a kamatból származó és a vállalkozásból kivont jövedelem szintje több mint másfélszeresére emelkedett, de ingatlan átruházásból is 14,3 százalékkal magasabb jövedelemről adtak számot a magánszemélyek, mint az előző évben.
Az osztalékok megduplázódtak, így már az összes forrásadós jövedelem közel 70 százalékát alkották tavaly. Az osztalékok utáni adó az adóteher mérséklése ellenére 13,8 milliárd forinttal nőtt és 60,3 milliárd forintot tett ki. Az összes forrásadós jövedelem 3,6 százaléka külföldről származott.
Az adóhatóság összesen 4,495 millió magánszemély adatait dolgozta fel, ennek 80 százalékát - 40 ezer darabos emelkedéssel - az önbevallások alkották. Ezen belül az újonnan bevezetett adónyilatkozatok száma 15 ezer volt, jelentősen elmarad a várttól, ami az elnökhelyettes szerint azzal magyarázható, hogy túl bonyolult a szabályozása, ahhoz, hogy valaki alkalmazhassa, 11 kritériumnak kell teljesülnie. Az egyszerűsített bevallás lehetőségével tízezerrel kevesebben (231.541) éltek, s a munkáltatóval elszámolók száma is 36 ezerrell apadt (673.819).