Nem tudni, miből védik meg a munkahelyeket

Továbbra is kétséges a munkahelyvédelmi akcióterv fedezete, ugyanis a Költségvetési Tanács (KT)kérdéseire nem adnak választ az NGM számításai, írja a Napi Gazdaság. A szaktárca 2012. november közepi IMF-megállapodással számol - legalábbis ezzel indokolta a KT-nek a kamatkiadások mérséklését.

Az NGM számításai szerint a kormány munkahelyvédelmi akcióterve 250 milliárd forinttal apasztja a költségvetés bevételeit - derül ki a Költségvetési Tanácsnak készített számításokból. Az akcióterv lényege, hogy célzott tb-járulék-csökkentésekkel segítené a 25 évnél fiatalabb, az 55 évnél idősebb, a tartósan munkanélküli vagy képzetlen munkaerő foglalkoztatását. Ugyancsak járulékkedvezmény járna a gyermeknevelési támogatásból visszatérő kismamák foglalkoztatása esetén.

Emellett bevezetnék a mikro- és kisvállalkozások számára a kisadózók tételes adóját, valamint a kisvállalkozói adót. A munkahelyteremtő programot a kormányfő a 2013-as költségvetés beterjesztése után jelentette be, így annak pénzügyi alapjai nincsenek meg a büdzsében. Emiatt kérte a KT, hogy a program számításait mutassa be a kormány. A most nyilvánosságra hozott elemzés azzal számol, hogy a teljes program 280 milliárd forintba kerülne, ám ebből a költségvetési intézményekre eső rész 30,3 milliárd forint - így az 2013-ben nettó 250 milliárdba kerül.

Ugyanakkor a tárca számítása szerint a a programnak azonnal lesz gazdaságélénkítő hatása, ami tovább mérsékli a költségvetési kiesést. Az NGM azzal számol, hogy az intézkedések hatására azonnal 0,5 százalékkal nő a foglalkoztatás és 0,5 százalékkal emelik a bért az érintett cégek. Az első körös makrohatás nyomán mintegy 220 milliárd forinttal nő a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme, 87,5 százalékos fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása 193 milliárd forinttal bővül - véli az NGM.

A háztartások növekvő fogyasztásának köszönhetően mintegy 33 milliárdos áfatöbblet és 5 milliárdos jövedékiadóbevétel-növekmény keletkezik. A vállalatok tőkejövedelme 184 milliárddal nő a NGM szerint, ez 5-8 milliárdos társaságiadó-bevételt jelent. Így összesen 77-80 milliárd forint adóbevétel keletkezne azonnal az akcióterv nyomán.

Százmilliárdos lyuk biztos

Az elképzelések finanszírozására a kormány a jegybankra kivetett tranzakciós illetéket, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelését jelölte meg. Csakhogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfői bejelentése szerint "valószínűleg nem" terjesztik ki a tranzakciós illetéket a jegybankra. A most a KT-nek elküldött anyagokból kitűnik, hogy elvileg az MNB befizetéseiből 106 milliárd forint keletkezett volna - igaz, az adó továbbhárításától Simor András MNB-elnök eleve elzárkózott, így a 2013-ban befizetett adót (vagy annak egy részét) 2014-ben veszteségtérítésként amúgy is vissza kellett volna fizetni az MNB-nek. Ugyanakkor hiába utaltak rá többen is a hét elején, hogy mégsem terjesztenék ki, a jelenleg érvényes 2013-as büdzsétervezet bevételi oldala továbbra is számol az MNB-től is befolyó járulékkal - vagyis az hiányozni fog a büdzséből.

Továbbra sem látszik az adótöbblet

A kormány az utolsó pillanatban nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely 150 milliárd forinttal növeli a 2013-as áfabevételeket. Az ajándék pénz forrásául az adóbeszedés hatékonyságának növelését jelölte meg az alig pár mondatos módosítás - azonnal világossá vált, hogy pár perc alatt összedobott javaslatról van szó. Az NGM most a KT számára próbált részletesebb forrásokkal számolni - ám a háttérszámítások most is hiányoznak.

A tárca részint az idén bevezetett adóregisztrációs eljárásra hivatkozik, mondván: a cégek előzetes regisztrációjával kiszűrhetőek a csalárd céllal létrehozott cégek. További - nem számszerűsített - kedvező változást várnak a 2013 januárjától induló áfaösszesítő jelentés bevezetésétől - ezt a törvénymódosítást már ki is hirdették. A többi javaslat között szerepel az 1,5 millió forintnál nagyobb számlák kötelező elektronikus kiegyenlítése, de ide sorolható a fordított áfa bevezetése egyes mezőgazdasági terményekre is.

A munkahelyvédelmi akciótervet 690,2 millió forintból népszerűsítené a kormány, ennek érdekében a Magyar Közlönyben tegnap megjelent határozat a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére át is csoportosította az összeget a közigazgatási tárcához. A kormány 102 milliárd forintot remél egy majdani "jó" IMF- megállapodás kamatkiadásokat mérséklő hatásaitól. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évadnyitó beszédében nyitott újabb a kört a lassan egy éve nem folyó EU-IMF-tárgyalásoknál (eddig mindössze egy előzetes fordulót sikerült összehozni), az NGM anyaga viszont azzal a feltételezéssel él, hogy az egyéves évfordulóra, vagyis 2012. november közepéig összejöhet a hitelmegállapodás.

A tárca szerint az állampapírhozamokban a megállapodás hírére azonnal 50 bázispontos esés jön, 2013 végéig pedig további 150 bázispontos hozamcsökkenés következne. A feltételezett árfolyampályán a forint-euró árfolyam július végétől a 280-as szintre csökken (ez már meg is valósult), majd november közepétől (a hitelszerződés feltételezett aláírását követően) további fokozatos, 5 százalékos erősödés jön 2013 végéig, így az euró 266 forint lesz a következő év végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 forintos átlagárfolyamot jelent. Így a hozamcsökkenés révén 64, a forinterősödés révén 38 milliárd forintos csökkenéssel számol az NGM a kamatkiadásokban 2013-ra.