Az eddig csak gyógyításra használt termálvíz energetikai felhasználását tervezik Gyulán. A fürdőjéről ismert város a nagyváradi egyetemmel közösen, egy EU-s támogatást elnyert román-magyar határmenti együttműködésben vizsgálja a térség geotermikus adottságait, és azt, hogy az ottani termálvíz hogyan hasznosítható hőtermelésre, illetve akár elektromos áram előállítására.
A megyében és a város térségében már jelenleg is 155 darab termálvizes kút van, ezekből évente összesen nagyjából 3,8 millió köbméter termálvíz kerül a felszínre. A hidrológus szakértők szerint azonban az alföldi területeken még jelenleg is kialakíthatóak olyan kutak, amelyek 85-95 fokos vizet adnának.
A most felszínre hozott vízmennyiséget részben fürdőkben használták fel – az országosan ismert gyulai mellett a megyében nagyjából tíz strandot táplál termálvíz –, részben vízművekben, illetve az élelmiszeriparban. A megye több településén már elkezdték a komplex hasznosítását, így például a gyulai strandon a termálmedencék mellett fűtésre is jut a forró vízből, míg a füzesgyarmati Kastély-fürdő használt termálvizét halnevelő telepen hasznosítják. Az ezeken a helyeken, valamint más dél-alföldi geotermikus projektekben szerzett tapasztalatokat felhasználva kidolgozták egyebek mellett az úgynevezett geotermikus kogenerációs áramtermelési koncepcióját, valamint egy termálvíz alapú, akár a határon is átvezethető termál távvezeték hálózat terveit.
Nem a gyulai az első példa a román-magyar vízhasznosítási együttműködésre. Még tavaly áprilisban alakult meg Aradon az a román-magyar vegyesvállalat, amely célja a magyar határ menti romániai ivóvíz kitermelése, és annak Magyarországra szállítása. Az akkori tervek szerint ez év végére kétmilliárd forintért megépítik azt a vezetékrendszert, amin évi nyolcmillió köbméter tiszta ivóvizet hoz Romániából Békés és Csongrád megyébe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
