Változik a munkahelyvédelmi akcióterv

2012.09.20. 16:33

A kormány júliusban nyújtotta be a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosításokat. Számos aggály jelent meg ezzel kapcsolatban, amiből az egyik fő probléma a terv mögött álló forrásokat illeti. A költségvetés számára ugyanis évi 300 milliárd forint pluszterhet jelent jövőre, miközben a fedezetül szolgáló tételek bizonytalanok, írja a Portfolio.

Az elemzők szerint kétséges, hogy befolyik-e a jegybanktól várt 116, az Államkincstártól várt 10, illetve a bankoktól várt 120 milliárd forint, és kétséges, hogy tud-e adóhatékonyságon 160 milliárd forintot nyerni a büdzsé. Ezekről a kérdésekről a Költségvetési Tanács is információkat kért a tárcától.

A tervet illetően azonban voltak operatív jellegű aggályok is, főleg a két új adónem előnyeit és hátrányait illetően. Ilyen volt például, hogy a tételes kisadózó elesik a megrendelésektől, ha a megrendelő nem számolhatja el költségként a kisadózótól kapott számlát. Aggály volt még az, hogy mivel havonta fix összegű adóról van szó, mi történik, ha a vállalkozó egy ideig keresőképtelen. Illetve, hogy nem lesz-e a céljához képest túl bonyolult a két új adónem adminisztrációja, nem beszélve az iparűzési adóról, amit az eredeti javaslat nem igazán érintett.

Költségek

A mostani friss változtatások szerint a tételes kisadónál a legfontosabb, koncepcionális módosulást az jelenti, hogy a kisadózó vállalkozás által kibocsátott számlát a megrendelő mégis elszámolhatja költségként.

Annak érdekében viszont, hogy ez ne vezessen fiktív számlagyártáshoz, beépül egy korlát: ha egy adott évben egy azonos megrendelőnek egymillió forintot meghaladó összegben ad számlát a kisadózó, akkor mindketten adatszolgáltatásra kötelesek. Bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nem az adóhatóságnak kell tehát az ellenkezőjét bizonyítania.

Újdonság, hogy a nem klasszikus vállalkozók nem alkalmazhatják majd a tételes kisadót, így a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzők, ingatlan bérbeadást folytató vállalkozások nem választhatják a tételes kisadót.

Fontos még tudni, hogy kiesik a tételes kisadó alól az a vállalkozás, amelynek 100 ezer forintot meghaladó adótartozása van. A korábban benyújtott javaslatban ez a küszöb 500 ezer forint volt. Pontosítás még, hogy kisadózó lehet a vállalkozásban nem csak személyesen közreműködő tag, hanem vezető tisztségviselő, megbízási jogviszonyban álló tag is.

És hogy miből is áll a tételes kisadó: a tételes adó mértéke főállású kisadózónál évi 6 millió forint árbevételig havonta fixen 50 ezer forint, mellékállás esetén 25 ezer forint. 6 millió forint felett a feletti részre 40 százalékos adókulccsal kell számolni.

A Zrt. is lehet kisadózó

Időarányosítás továbbra sincs, a főállású kisadózó társadalombiztosítást és álláskeresési ellátásokra is jogot szerez, a mellékállású kisadózó, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, egyikre sem szerez jogot. Ugyanakkor újdonság, hogy ha legalább 30 napos keresőképtelenség esetén a tételes adót nem kell megfizetni.

Változás még, hogy az iparűzési adót is tételesen kell majd megfizetni, amelynek összege legfeljebb évi 50 ezer forint telephelyenként.

A kisvállalati adót alapvetően a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, évi legfeljebb 500 millió forintos árbevételt elérő vállalkozások választhatják majd, miként az az eredeti tervekben is állt, a belépési korlátoktól eltekintve 50 főig bent lehet maradni a rendszerben. Az adó fizetésének sémája, hogy az adott évben a pénzügyi vagyon változása és a személyi kifizetések (bérköltség) képezi az adóalapot. Tehát minden, amit a vállalkozás visszaforgat, vagyis beruház, csökkenti az adóalapot, de a személyi kifizetések összegénél az adóalap nem lehet kisebb.

Az adózási forma lényege, hogy a vállalkozásnak nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettsége akkor, ha felvesz egy új embert. Mindaddig nem emelkedik az adója, amíg az árbevétele nem emelkedik. Minderről részletesen korábbi cikkünkben itt írtunk:

Változás, hogy a kisvállalati adót választhatják zártkörűen működő részvénytársaságok is. Illetve bekerült a negatív elhatárolás a rendszerbe, 10 év alatt leírható a pénzügyi vagyonban realizált veszteség.

Megfordítják

Az adó alapját ugyan a pénzügyi vagyon változása képezi, de fontos tudni, hogy az adóalapot csökkentő tényezők között csak a vállalkozás érdekében folytatott beruházások számíthatók be. Újdonság még, hogy ebben az adózási formában is választható a tételes iparűzési adó: telephelyenként 2,5-2,5 millió forint éves összegben is fizethető.

A már ismert adóváltozások sorába tartozik a fordított áfafizetés bevezetése. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany csak akkor vonhatja le beszerzései után az áfát, ha a másik oldalon megtörténik a fizetendő áfa megállapítása. A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító éves bevételi értékhatárt a módosítás euró helyett 125 millió forintban adja meg.

A kormány úgy tűnik, nem szándékozik változtatni a járulékkedvezmények célzottságán, vagyis azon, hogy a már foglalkoztatottak után is érvényesíthetőek lesznek az új kedvezmények, és nem csak az álláskeresők foglalkoztatása után. Bár több szakértő úgy gondolja, nincs meg a fedezete a munkahelyvédelmi tervnek, ezért jobb, és a költségvetés számára biztonságosabb lenne, ha célzottabb lenne a kedvezmény, így jóval kevesebbe kerülne a költségvetésnek.

A kormány azonban nem változtatott, a terv összköltsége továbbra is 300 milliárd forint a büdzsében, és a kedvezmények közé belép egy új, a 25 év alatti munkanélküliek járulékkedvezménye, ami 5 milliárd forint körüli bevételkiesést okozhat a költségvetésnek.

Bár a költségvetésbe a munkahelyvédelmi terv 300 milliárd forinttal került be, hozzátehetjük, hogy az első évben a terv realizált költségei ennél kisebbek is lehetnek, hiszen bár az eva körbe tartozók nagyobb részének előnyös lehet valamelyik új adónem, nem biztos, hogy az adózók rögtön váltanak, a kezdeti bizalmatlanság után némi idő elteltével reagálhatnak, és a tételes kisadóba év közben is be lehet lépni, tehát nem feltétlenül kell novemberig döntést hozni.  A 25 év alatti álláskeresőkkel bővített kedvezmények listáját az alábbiakban részletezzük.