Miből lesz itt fogyasztás?

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben júliusban 731 milliárd forint, az első hét hónapban 4524 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.

A forgalom volumenének csökkenésében meghatározó szerepet játszott az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletek (2,4 százalékos), az üzemanyagtöltő állomások (2,0), valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek (8,1) eladásainak visszaesése. Ugyanakkor a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma dinamikusan (27,1 százalékkal) nőtt.

Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene júliusban 0,9 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest is, az év első hét hónapjában viszont lényegében stagnált, még 0,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának volumenét. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene júliusban 2,5 százalékkal, az első hét hónapban 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

Júliusban a legnagyobb mértékű csökkenés (8,1 százalék) a bútor-, műszakicikk-üzletekben jelentkezett. Az előző havihoz mérten negyedik hónapja csökkent az értékesítés volumene. Mérséklődtek továbbá az eladások a használtcikk-üzletekben (2,1 százalékkal), illetve a könyv-, számítástechnika-, és egyéb üzletekben (1,9 százalékkal). Ugyanakkor stagnált a forgalom volumene az iparcikküzletekben és a gyógyszer-, gyógyászati terméküzletekben. Miközben folytatódott a dinamikus bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben (27,1 százalék), valamint az előző évinél nagyobb volumenű forgalom realizálódott az illatszerüzletekben (6,1 százalék) és a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben (1,7 százalék).

Folytatódott - a magas üzemanyagárak mellett - az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének csökkenése, az eladások júliusban 2,0 százalékkal, az első hét hónapban 2,8 százalékkal mérséklődtek.

Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelem 0,9 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelem lényegi elmozdulást nem mutatott, viszont az üzemanyag-kiskereskedelem - a turisztikai szezon és a nemzetközi közúti tranzitforgalom következtében 2,2 százalékkal növekedett.

Az Eurostat szeptember 5-én megjelent sajtóközleménye szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában júliusban lényegi elmozdulást nem mutattak (mínusz 0,2 százalék), míg az eurózóna országaiban 1,7 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Júliusban az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 11 tagállamban bővülést, egyben stagnálást, tízben csökkenést mutattak. A térség - arányukat tekintve - jelentősebb országai közül az Egyesült Királyságban 4,4 százalékkal, Franciaországban 3,0 százalékkal nőtt, míg Németországban 1,0 százalékkal visszaesett a kiskereskedelem volumene.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai júliusban 2,4 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az első hét hónapban összességében 1,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH legfrissebb összegzésében.

"Az év hátralevő már nem számítunk a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének további mélyülésére, így a visszaesés mértéke 2 százalék körül stabilizálódhat" - vélte Suppan Gergely a Takarékbank elemzője. Az elemző kommentárjában megjegyzi, a kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében. Az éves átlagos visszaesés 1,5 százalék lehet.