Az elmúlt tíz év alatt közel 60 százalékkal csökkent a sertésállomány Vas megyében; a magas takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak miatt pedig az állomány további csökkenésére kell számítani - mondta Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője.
Az állattartásban a legnagyobb tételt a takarmányozás jelenti. A magas takarmányárak miatt tovább emelkednek a költségek, amit a feldolgozók az árakban nem tudnak érvényesíteni. Augusztus óta ugyan folyamatosan emelkedik a sertéshús felvásárlási ára, de a jelenlegi kilogrammonkénti 420-425 forint körüli felvásárlási ár még mindig az önköltségi ár alatt van, nem fedezi a költségeket.
A húsfeldolgozókat semmilyen eszközzel sem ösztönzik arra, hogy a belföldön előállított alapanyagokat részesítsék előnyben. (A sertéshús 70 százalékát - a tej 76 százalékát - a külföldi tulajdonban lévő üzemekben dolgozzák fel.)
A Magyarországon megtermelt sertéshúst olyan országokból, például Hollandiából, Dániából származó importtal "versenyeztetik", ahol lényegesebb nagyobb támogatást kapnak a gazdák. A húsfeldolgozók inkább az alacsonyabb áron beszerezhető, külföldről behozott alapanyagokat vásárolják meg. A főfelügyelő szerint a tartástechnológia hiányosságai, a nem megfelelő tenyészanyag és a nem megfelelő szaporodásbiológia csak kisebb mértékben járulnak hozzá a sertésállomány csökkenéséhez.
A sertések számát 2000-ben még 84 800-ra becsülték Vas megyében, jelenleg 34 800 darabot tartanak. Hasonló arányban csökkent az állatlétszám alakulását meghatározó tenyészállatok, anyakocák száma is; 2011-ben 2200 anyakocát neveltek a gazdaságokban, mintegy 3 ezerrel kevesebbet, mint az ezredfordulón.
A sertések kétharmadát nagyüzemi gazdaságokban nevelik. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt az egyéni gazdaságokban tartott sertések száma meghaladta a nagyüzemi létszámot, azóta viszont megfordult a tendencia. A háztáji tartás lényegében megszűnt, a falvak nagy részében már nincs sertés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
