Érik az újabb megszorítás?

Bár egyelőre nincs új makrogazdasági előrejelzés, a kormány hamarosan módosíthatja a költségvetési pályát, és alighanem készül egy új adócsomag is. Arra, hogy a növekedési várakozásokat csökkenteni kell, korábban már Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára is utalt, Varga Mihály pedig hétfőn beismerte, a GDP-bővülés kisebb lesz, mint eddig várták, költségvetési korrekcióra lesz szükség.

Túl optimista volt a kormány

Az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter pedig a gazdasági bizottság hétfői ülésén azt mondta, hogy 300-350 milliárd az eltérés az IMF és a kormány számolta egyenleg között, a kormány túl optimista volt. A növekedési pálya módosítását hónapok óta sürgetik az elemzők és a nemzetközi szervezetek, a kérdés már az IMF és az EU tárgyalódelegációjának budapesti látogatásakor is felmerült, Varga akkor még úgy reagált, nem tartja valószínűnek, hogy a magyar kormány elhiszi az IMF számait.

Mint ismert, a kormány 0,1 százalékos idei és 1,6 százalékos jövő évi GDP-bővülésről szóló terveivel szemben a Magyar Nemzeti Bank 2012-re 0,8 százalékos visszaesést vár, 2013-ra 0,8 százalékos bővülést. A GKI szerint az idei visszaesés 1,5 százalékos lehet, a Kopint Tárki és a Századvég Gazdaságkutató -1 százalékot mond. Utóbbi szerint a növekedés jövőre sem haladja meg az 0,9 százalékot, a Kopint-Tárki szerint pedig még el sem éri, mindössze 0,7 százalékos növekedésről beszéltek.

350 is szűkre szabott lenne

„Viszonylag széles konszenzus van abban, hogy idén 1 százalékos recesszió lesz, míg a kormány hivatalosan 0,1 százalékos stagnálást vár, a jövő évre pedig az elemzők többsége 1 százalékos növekedést vár a kormány 1,6-os prognózisával szemben” - mondta az Indexnek Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősség Intézet vezetője. Mindez negyven százalékos adócentralizációval számolva mintegy 250 milliárdos lyukat jelent, ez azonban mindössze a makropálya különbségéből fakad, az olyan kockázatok, mint az e-útdíj bevezetéséből remélt elmaradás, a telekomadóval kapcsolatos per, kamatkockázatok, az adóbeszedés hatékonyságának elmaradása, még nincsenek is benne.

Önmagában egy 350 milliárdos kiigazítás tehát még mindig nagyon szűkre szabott lenne Romhányi Balázs szerint. Nem kizárt, hogy ennél nagyobb lesz a kiigazítás, elemzők szerint még ha a 2,2 százalékos jövő évi hiánycélhoz hozzá is nyúl a kormány, akkor is legalább 400 milliárdos plusz forrásra szükség lehet.

Hatott a Századvég?

Bár a konkrét számok még nem ismertek, Varga bejelentése arra utal, hogy a kormány prognózisa a Századvég Gazdaságkutatóéhoz lehet a legközelebb, ők legutóbb arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakossági fogyasztás 2013-ban is enyhén esik majd, és folytatódik a beruházások zsugorodása is. Szerintük jövő év végén 6,5 százalékos lehet a jegybanki alapkamat, a 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség.

Úgy vélték, a növekedés szinte egyetlen húzóereje, hogy a külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet, emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához. A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett arra számítanak a szakértők, hogy a Munkavédelmi Akcióterv hatása nélkül a foglalkoztatás nem bővül tovább.

A 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.

Növelni kell a bevételeket

Varga a parlament gazdasági bizottságának ülésén konkrétumokról nem beszélt, ugyanakkor az, hogy ezt az összeget pusztán kiadáscsökkentésből elő tudná teremteni a kormány, elég valószínűtlen, várhatóan tehát már készül is az újabb adócsomag. A korábbi találgatások között felmerült, hogy a kormány esetleg a tranzakciós adó mértékét növelné meg, esetleg tovább benntartaná a banki különadót és válságadókat, de az is, hogy elhalaszthatják a teljesen egykulcsos szja-rendszer bevezetését, és egy darabig még nem vezetnék ki a félszuperbruttót.

A megszorítások között a kormány részéről eddig elsősorban a segélyplafon, a közszféra karcsúsítása és a közösségi közlekedésen való spórolás vetődött fel, az adóbeszedés hatékonyságának drámai növelésére tett ígéretek az elemzők többsége szerint túlzottan optimisták.