Jövőre még nem az adósságszabály, hanem az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása jelenti a szigorúbb költségvetési tervezési korlátot Domokos László szerint. Az ÁSZ elnöke a Pénzügyi Szemlének adott interjújában elmondta, az adósságszabály szempontjából jövőre lát ugyan mintegy 361 milliárd forintos tartalékot, ám a hiány ekkora növekedéssel elérhetné a GDP 3,4 százalékát, és a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetre véleménye szerint csak a tartalékok megemelésével lehet felkészülni.
Szerinte az adósságszabály szempontjából a jövő évi költségvetési javaslatban van tartalék, ami fontos lehet a 2013-as kockázatok kezelése miatt. Minden más tényezőt változatlannak feltételezve, 1038,1 milliárd forintos deficit mellett is teljesül az adósság-előírás, az, hogy az államadósság-mutató csökkenjen. Ennek alapján azonban a hiány 360,8 milliárd forinttal magasabb lenne, mint a tervezett, a deficitet a GDP 3,4 százalékra növelné, vagyis nem teljesülne a maastrichti kritérium.
Domokos szerint tehát 2013-ban még nem az adósságszabály, hanem a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének szándéka a szigorúbb feltétel, Magyarország saját, jól felfogott érdeke, hogy ne térjen le a költségvetési hiány mérséklésének útjáról. Szerinte az államadósság-mutatókban most meglévő tartalék jövőre elfogyhat, mindenképp szükséges az évközi tartalékok megemelése. Következésképpen egy kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetben a költségvetés teljes átírása csak akkor kerülhető el, ha a költségvetési törvényjavaslat, majd maga a törvény e helyzetek kezelésére megfelelő tartalékokat irányoz elő, mondta. Úgy vélte, a kiadási oldalon csak látszólag lehet tetszőlegesen csökkenteni az előirányzatokat, valójában megtakarítást csak a hatékonyság növelésével lehet elérni.
Szerinte a közkiadások mérséklésének ideális módja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanának minden adóforint elköltésével szemben. Az egyes kiadási előirányzatokhoz egyértelműen meghatározott célokat és mérhető kritériumokat kell kapcsolni.
A közintézmények és a magánvállalkozások együttműködését célzó PPP-programok és kiszervezések közül is sokat ellenőrzött az ÁSZ, de a tapasztalatok lehangolóak voltak. "Az együttműködésre máshol látok lehetőséget - ilyen terület például az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan épületek közös hasznosítása, a vagyongazdálkodás megújítása. A közvagyon ne legyen elfekvő tőke, a közpénzre pedig ne kiadásként, hanem befektetésként kell tekinteni!" - mondta Domokos.